Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Kónya Annamária: Földesúri gazdálkodás Zemplén és Ung vármegyékben a 18. században Homonna, Nagymihály és Szobránc példáján
doskodtak a malomról a Laborcon, utakról és falakról a kastély mellett. A kisiparosok kötelesek voltak az uraság számára igény szerint gyártani vagy más munkákat végezni.15 A már említett bognármühely mellett a földcsurak a 18. század első felében saját iparos műhelyekkel is rendelkeztek. A Csákyaknak és a Van Demáthoknak is nyolc-nyolc kisiparos műhely dolgozott és egy mindkét családnak.16 A 18. század végén is Homonna két részre volt osztva, az egyik gróf Csákynak, a másik gróf Van Demáthnak volt a tulajdonában. A mezőváros Csákyakhoz tartozó része egy kicsivel nagyobb volt, 115 telek, illetve ház tartozott hozzá. Van Dcmáth grófnak 109 háza volt.17 Ezen felül Csáky gróf tulajdonában volt az urasági szeszfőzde, sörfőzde, kocsma, vendéglő, a sóhivatal épülete, a szobor mester műhelye, pékség, két malom, majorság, park, káposztás föld, a heti- és szarvasmarha piac, kenderes mező és az urasági latrinok is. A Van Demáth birtokokon ezekhez hasonló objektumok voltak, például vendéglő, a sófelügyelő háza, malom, az urasági hatósági épületek, fenti és lenti kert, káposztás, kenderes föld és szintén tér a szarvasmarha vásárra.'8 A határban, melyet „magasnak, agyagosnak és kövesnek” neveztek és három részre volt elosztva, gabonát, elsősorban rozst, zabot, kisebb mértékben búzát termesztettek. A réteket most is csak az uraság használta, a szabadon használható erdőből sem volt a jobbágyoknak elegendő élelem.19 A mezőváros lakosainak, parasztoknak és zselléreknek a fő feladata az uraság iránt továbbra is a census fizetése volt. Természetesen a bérlők és a zsidók nagyobb bérletet fizettek. A robot kötelességek az uradalmi rétre vonatkoztak, ahol mindenki fogattal két napot, vagy anélkül négy napot volt köteles ledolgozni. A robottól az esküdtek fel voltak mentve, nekik a kötelességük a mezőgazdasági munkálatok felügyelete volt. Külön kötelességek vonatkoztak a kisiparosokra. A szövők kötelesek voltak hét láb vásznat szőni, a kovácsok bizonyos időt voltak kötelesek ledolgozni az urasági kovácsműhelyben, és a mészárosok jártak a kastélyba, vagy majorságra levágni az urasági szarvasmarhát. Ha ezeket a kötelességeket elhanyagolták volna, szintén az urasági réten kellett robotolniuk. Hasonlóképpen kellett a kötelességeiket teljesíteni más kisiparosoknak is a mezővárosban. Csak a fazekasok dolgoztak a földesúrnak megegyezés szerint, és a többi munkák alól fel voltak mentve.20 Lényegesen fontosabb gazdasági szerepe lett az elkövetkezendő időszakban a mezővároska gazdaságában a gazdasági épületek bérbeadásának. A 18. század végén is három malom működött Homonnán. Mindegyiknek egy malom15 Uo. 16 SA Presov, DH (Drugeth Humenné), 330: Extractus Conscriptionis Incliti Dominii Homonense de Anno 1749. 17 SA Presov, DH (Drugeth Humenné), 284: Homonnai uradalom urbáriuma, 1766. l8Uo. 19 Uo. “Zemplén vármegye politikai és helyrajzi ösmertetése. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez I. Szerk. Dongó Gyárfás Géza. Sátoraljaújhely 1896, s. 69. 167 i
