Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Nagy Frigyes: A 120 éves Mezőgazdasági Múzeum létrehozásában szerepet játszott óvári gazdászok
A 120 éves Mezőgazdasági Múzeum létrehozásában szerepet játszott óvári gazdászok Nagy Frigyes Amikor 1896-ban a nagyszabású ezredéves kiállításra sor került, nem volt könynyű dolga Darányi Ignác földművelésügyi miniszternek. Az akkori Nagymagyarország agrárvilága mellett annak történelmi fejlődését is be kellett mutatni. Ehhez szüksége volt egy olyan emberre, aki szaktekintélynek számított, aki ismerte a magyar mezőgazdaságot, a paraszti életet, és szívügyének tekintette a jelenkor bemutatása mellett a régmúlt idők tárgyait, dokumentumait is. A választás sipeki Balás Árpádra (1840-1905) esett, a magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia igazgatójára, aki akkor ment nyugdíjba, és nem gondolta, hogy a békés pihenés helyett óriási feladatok várnak még rá. Mellette olyan közéleti személy ügyködött megszállottan, mint seprősi Paikert Alajos (1846-1948) volt óvári gazdász. Ez utóbbi neve alig van benn a szakmai köztudatban, holott érdemei kiemelkedők. Az ezredéves kiállítás céljából a Vajdahunyadvár néven ismert épületegyüttest eredetileg fából építették (1896). Mellette számos pavilonban helyezték el az országos látnivalókat. Kiemelendő, hogy a magyaróvári Habsburg birtok és más óriási birtokok tulajdonosa, Frigyes királyi főherceg igen jelentős mértékben járult hozzá a kiállításhoz. Végül minden tárgyat a múzeumra hagyományozott, és folyamatosan szponzori tevékenységet is végzett. Meg kell említenünk Rohrcr Ferenc óvári gazdász nevét is, aki a főherceg valamennyi birtokának jószágkormányzója lévén szintén sokat tett a rendezvény sikeréért. Az épület és a kiállítás olyan lenyűgöző volt, hogy rövidesen sor került kőből való újjáépítésére. Azóta is a főváros egyik ékköve, szakmai és idegenforgalmi látványossága. A megemlékezést seprősi Paikert Alajossal (1866-1948) kezdem, az európai múzeumalapító generáció elismert tagjával. A magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémiát 1887-ben, a nagy tanári kar (Újhelyi, Cserháti, Linhardt, Hensch, Balás, Masch, Rodiczky) működése idejében végezte. Érdekelte a múlt. Sőtér Ágosttal részt vett az Ovár környéki ásatásokban. Szakmai eredményei közül kiemelendő, hogy a Széchenyi által alapított Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkára, vezető tisztségviselője, mozgatórugója volt évtizedekig. Emellett a Magyar Külügyi Társaság szervezésében, a magyar és a kairói mezőgazdasági 14
