Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)

Nagy Frigyes: A 120 éves Mezőgazdasági Múzeum létrehozásában szerepet játszott óvári gazdászok

múzeum létrehozásában, a római székhelyű Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet felállításában, a Köztelek cs a Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, a Mezőgazdasági Könyvtár alapításában érdemei elévülhetetlenek.

Paikert volt az, aki a millennium agrárügyeit szervezte, a kiállítás anyagait öszszeszedte, a múzeum számára megszerezte, megőrizte, az átépítés alatt el- majd visszaszállíttatta, berendezte, működését elindította, a közéletben viselt magas tisztségei mellett folyamatosan gondját viselte. Szürke eminenciás volt, aki hangyaszorgalommal és megszállottsággal évtizedekig fáradozott a háttérben, szinte egyenrangú munkatársaként a kinevezett múzeumigazgatónak.

Három évig washingtoni mezőgazdasági attasé is volt. 1928-ban ő szervezte meg a barcelonai világkiállítás magyar pavilonját és az egyedülálló kairói mezőgazdasági múzeumot, amelyben Kulin István, korábban óvári tanársegéd, is közreműködött. 1923-tól azután Paikertet nevezték ki múzeumunk igazgatójává. Mint címzetes államtitkár ment nyugdíjba. Életét végigkísérte az óvári Alma Mater iránti elkötelezettség.

Paikert végig a „keze alá” dolgozott a Mezőgazdasági Múzeum első igazgatójának, sipeki Balás Árpádnak, aki 1861-ben végzett Óváron, és 1884-1897 között Akadémiánk igazgatója volt. Korábban számos nagybirtokon szerzett gyakorlati tapasztalatokat. A már említett nagy tanári kar számára, mint kiváló oktatás- és kutatásszervező, lehetővé tette, hogy az intézet nemzetközi rangra emelkedjen. Érdekességként megemlítendő, hogy Haller János, Moson neves tanítója az alábbiakat írta kéziratában Balásról, a másfél millió magyar „kitántorgásával” kapcsolatban: „a kivándorlásból eredő elnéptelenedés és pusztulás megakadályozására kivándorlási kongresszusokat szervezett.” Mint országos szaktekintély nyerte el a múzeum igazgatói megbízását, amelyet 1897-től 1905-ig töltött be. Természetesen már jóval korábban foglalkozott egy mezőgazdasági múzeum gondolatával, és ebben közös nevezőre jutottak Darányival. A Pesti Hírlap 1896. augusztus 3-án a következőket írta: „A földművelésügyi miniszter elhatározván, hogy Budapesten gazdasági múzeumot létesít, ezen múzeum megalapítására szolgáló tárgyaknak az ezredéves kiállítás mezőgazdasági részében való kiválasztása céljából, sipeki Balás Árpád magyar-óvári m. kir. gazdasági akadémiai igazgató elnökletével bizottságot szervez”. Az öt tagból három óvári gazdász: Cserháti Sándor, Rodiczky Jenő és Paikert Alajos. A munkában az oroszlánrészt Paikert és Balás vállalta. Áldozatos együttműködésük záloga a közös Alma Mater, Óvár szellemisége volt, amelynek eredményeként 120 éve virágzik ez a gyönyörű intézmény. Június 20-án ünnepi ülést tartanak, ahol az alapításban szerepet játszó óváriakról külön előadás hangzik majd el. A Lajta-Hansági Állami Gazdaság Balás Árpádról utcát nevezett el Mosonmagyaróváron.

(írásomban Takáts Rózsa és Németh Attila kutatásaira támaszkodtam.)

15