Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Rüsz-Fogarasi Enikő: Kolozsvári kora újkori sütőházak
A sütőkemencék e sütőházakban működtek, és nem csupán a keménysütés volt a feladatuk. Kolozsvár esetén pontosabb adataink az intézményi vezetésben lévő sütőházakról vannak. Ezekkel kapcsolatosan többféle forrás is tudósít. Annak ellenére, hogy szórványos adataink vannak arról is, hogy a városi tanács is szeretett volna saját sütőházat építeni, nem lehet ezek működését kellőképpen dokumentálni. A város pékségének felállítására bizonyára a városban 1603-ben eluralkodott szegénységkrízis-helyzet adott alkalmat. Az akkor tapasztaltak arra vezérelték a város tanácsát, hogy 1605-ben elindítsák a Torda utcában egy sütőház építését.12 3 Ennek érdekében kiküldték a fertály kapitányait azzal a megbízással, hogy vizsgálják meg az építés lehetőségét, és a következő gyűlésen számoljanak be a tapasztaltakról. Azonban a látogatás eredménye és hatása nem ismeretes. Az ispotályi sütőházak közül a Szentlélek ispotály két párhuzamosan működő kenyérsütödéjéről árulnak el többet a források. Az elemzett időszakban ugyan három különböző sütőház köthető az említett intézményhez, ezek közül az Óvári sütőház folyamatosan a tulajdonában marad, míg a Király utcai pékséget a Közép utcai váltja. Az innen származó kenyér és jövedelem megszakítás nélkül hozzájárult a szegények ellátásához. A kora újkor forrásgazdagabb időszakán át (1587-től kezdődően) az Óvárbeli sütőház folyamatosan és vélhetően megszakítás nélkül szolgálta a vezető intézmény érdekeit. Ez a pékség a szekularizációt követően a domonkos szerzetesektől került a Szentlélek ispotály tulajdonába.1'' Működésükkel az ispotályszámadások és összesítő számadások is egyaránt foglalkoznak, amelyekben feljegyezték a sütőházra fordított összegeket és nyomon követték azok felhasználását is. A számvetésekből kiderül, hogy időről időre kisebb-nagyobb javításoknak köszönhetően lehetett csupán működőképesen tartani a sütő házakat. így 1587-ben,14 1603-ban,15 1630-ban,16 1642-ben,17 18 1650-ben1* került sor az időnként esedékes javításokra. Az is előfordult, hogy természeti csapás is kiváltja ezeknek a munkáknak az elvégzését, úgy, ahogy az 1642-es javítás szükségességét vihar idézte elő. A javítások nem mindig teljes körűek, például az Óvárbeli sütőháznak 1587-ben 84 deszkát számoltak el, amit bizonyára kisebb mértékű tatarozásra használhattak. Nagyobb javításra 1603-ban került sor, amikor öt szekér agyagot, 50 darab téglát a sütőház boltozatának, a sütőkemence fenekének a rakására használtak. Időről időre megismétlik ezeket a nagyobb javításokat, erre l2KvTanJk, I/l,p. 507. l3Rüsz-Fogarasi Enikő: Egy elfeledett intézmény története. L’ Harmattan, Budapest 2012.; Szerk. Flóra Ágnes: A Szentlélek ispotály számadása 1601 -1650., Bp. 2006. 14KvSzám,3/XXXIV. 8. 15Flóra Á.: A Szentlélek ispotály számadása. 31. 16 Flóra Á.: A Szentlélek ispotály számadása. 146-147. 17Flóra Á.: A Szentlélek ispotály számadása. 158-159. 18 Flóra Á.: A Szentlélek ispotály számadása. 181-182. 141 i i