Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Rüsz-Fogarasi Enikő: Kolozsvári kora újkori sütőházak
utalnak az 1630-as évi adatok, amikor generáljavítást végeznek az Óvári sütőházban és a sütőkemencét is lehetséges, hogy újrarakták, vagy magát az épületet is kibővíthctték, hiszen 200 darab téglát hozatnak. Ugyanekkor 300 zsindelyt és 1000 zsindelyszeget vásároltak, és a kutat is kitisztíttatják. A következő évre már csak a tapasztás és mázolás maradt.19 20 1642-ben is jelentős javításokat igényelt ez a sütőház, hiszen a beszakadt kemencét kénytelenek voltak megfoldoztatni, és a vihar rongálta ház fedelét is tatarozni kellett. Ezekhez a javításokhoz 200 téglát, egy szekér agyagot, egy szekér mázolóagyagot, 2000 zsindelyt és 4000 zsindelyszeget számoltak el, emellett külön fizettek a kémény megfonásáért és tapasztásáért.:u Tartósnak bizonyultak ezek a munkák, ugyanis pár évvel később, 1650-ben mindössze kisebb javítási munkálatokra volt szükség, amikor csupán 60 tégla, némi agyag, deszka és lécezet elegendőnek bizonyult erre a célra.21 Az Óvárbeli sütőház mellett vezetett egy sikátor, és annak is az ispotály viselte a gondját. 1648-ban 400 zsindelyt az Óvárbeli sütőházra menő sikátorra tétettek fel.22 Ezt a munkálatot tovább folytatták két évvel később is, amikor az ácsmester tovább igazította a Varga Péter udvara felőli közt.23 Mindezek a javítási munkálatokról szóló adatok amellett, hogy rámutatnak, mennyi törődéssel és anyagi befektetéssel járt egy ilyen sütőház fenntartása, a ház nagysága értékelésében és földrajzi elhelyezésében is segítenek. A Király utcai sütőház 1559-ben Nagy Salatiel és feleségétől végrendeleti adományként került az ispotály tulajdonába.24 Azonban ez a sütőház csupán 1630-ig szolgálta az ispotályt, ugyanis valamikor 1631. augusztus közepe és szeptember közepe között elcserélték egy másik pékséggel, amelyik addig a Közép utcában működött, és Beuthelt Imréé lehetett.25 Az ispotály sütőházait tekintve a Király utcai sütőház hozott több jövedelmet, úgyhogy amikor elcserélték jól menő intézményként tartották számon. Feltevődik a kérdés, vajon miért döntöttek a sütőházak cseréje mellett? Amennyiben belegondolunk, hogy egy forgalmasabb úton fekvő pékségre cserélték, bizonyára azt remélték, hogy az is jól menő vállalkozássá válhat. Ez a tranzakció azért is különös, mivel az adományozó végakaratban világosan megfogalmazzák azt az elvárást, hogy az adományozott sütőházat sem eladni, sem felosztani ne lehessen.26 Igaz, hogy a testamentum nem tiltja meg a kedvezményezettnek a cserét. A másik felmerülő kérdés ezzel a tranzakcióval kapcsolatosan, hogy a város kivel köti meg a cserét? Amennyiben a cserélés 19Flóra Á.: A Szentlélek ispotály számadása. 181-182. 20 Flóra A.: A Szentlélek ispotály számadása. 181-182. 21 Flóra A.: A Szentlélek ispotály számadása. 217-218. 22Flóra A.: A Szentlélek ispotály számadása. 208. 23 Flóra Á.: A Szentlélek ispotály számadása. 217. 24 Jakab Elek: Oklevéltár Kolozsvár története első kötetéhez. I, Buda 1870. 391-393. 25 Rüsz-Fogarasi Enikő: A kolozsvári ispotályok élelmezése a fejedelemség korában. In: URBS. Magyar Várostörténeti évkönyv X. 2015. 110. 26 Jakab, I. 392. 142
