Szirácsik Éva (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2016-2017 (Budapest, 2017)
Lázár László: Az erdélyi agrármúlt kutatása és az Erdélyi Múzeum-Egyesület szerepe
Dr. Páter Béla, a Gazdasági Akadémia tanára, rektora. Megtekintettük az általa létrehozott botanikai cs maggyűjteményt, a gyógynövénykertet. Emlékeit gyűjtve segítségünkre volt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár is. Unokája és rokonai részvételükkel hozzájárultak alaposabb megismeréséhez. Az összegyűlt anyagot később könyvben kiadtuk. Elérhető elektronikus formában. A Házsongárdi temetőben nyugszik. Két diákjának, akik a gyógynövénykutatás és -gyűjtés folytatói voltak, Gidófalvi Istvánnak és Bodor Kálmánnak is egy-cgy emlékkonferenciát szenteltünk. Veress István, az Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem tanára. A kilencvenhetedik évében elhunyt tanár érdeklődéssel figyelte szakosztályunk működését, utolsó éveiben is. Tanárként a Csombordi Tangazdaságban kezdte pályafutását. Almanemesítő, biogazda, vadász, szaktanulmány író, cikkei az Erdélyi Gazdában jelentek meg. Könyvanyaga kiadás alatt van lánya gondozásában. A Házsongárdi temetőben nyugszik. Demeter Béla, gazdaságpolitikus szakíró, falukutató, szerkesztő. Az Erdélyi Magyar Gazda Egyesület szürke eminenciása. Munkásságával hozzájárult az erdélyi falu megismeréséhez. Buzdította a magyar fiatalokat, „Magyar főiskolások, lépjetek be az Erdélyi Fiatalok faluszcmináriumába!” Gondolatai akár ma is aktuálisak, „a falukérdés ma a világérdeklődés középpontjában áll. Minden ország ifjúsága foglalkozik vele, erdélyi román és szász testvéreink éppúgy, mint magyarországi és csehszlovákiai magyar testvéreink. Ebből a munkából nem maradhat ki az erdélyi magyar ifjúság sem. A romániai magyarság gazdasági alapja: a magyar falu. Amilyen az ő gazdasági helyzete, olyan az egész romániai magyarságé. A romániai magyarság társadalmi alapja: a magyar falu. Ő a legnagyobb tömege, s ő lesz a gerince a magyar iparosságnak, munkásságnak és intelligenciának is. De a magyar falu a romániai magyarságnak a kulturális alapja is. A magyar lélek legősibb, legmélyebb megnyilvánulásait ő őrizte meg, és csakis ezekből az ősi megnyilvánulásokból tudjuk kialakítani azt a sajátos erdélyi magyar kultúrát, amely új szín, új emberi érték az egész világ számára.” Koholt vádak alapján elítélték, 42 évesen, 1952 karácsony előestéjén a börtönben meghalt. Az előadáson elhangzott anyagot az Erdélyi Magyar Gazdasági Gondolkodás múltjából III. kötetében jelentette meg a szerző 2011-ben. Konopi Kálmán, földbirtokos, szakkönyvíró, az Erdélyi Gazda munkatársa, búzanemcsítő. 1911-ben kezd növénynemesítéssel, főleg a gabonafélék nemesítésével foglalkozni, de talajjavítással, lccsapolással és állattenyésztéssel is foglalkozott. Kastélyában korszerű vegyi laboratóriumot állított fel. A húszas évek elején lisztminőség-vizsgálati eljárást és minősítési rendszert dolgozott ki. Az 1949-ben Romániában körzetesített négy őszi búza közül egyik az Odvosi 241 volt, amelyet kiváló tulajdonságaiért Bánság és Bihar dombvidékein és Erdély-szerte, sőt Olténia délnyugati részén is a hatvanas évek végéig termesztettek. Soó Rezső a magyar és nemzetközi botanikai tudománynak kimagasló vezéralakja, tanulmányait Kolozsváron kezdte, a budapesti egyetemen folytatja, mint 115 i i
