Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Takáts Rózsa: Nagy Ferenc tordai gyümölcsfaültetvényének jegyzéke, 1862.
A most ismertetett gyümölcskatalógusban Encz írásmóddal írt Entz Ferencről szintén megemlékeztünk írásunk legelején, amikor a gyümölcstermesztés e korszakának legnagyobb alakító személyiségeiről tettünk említést. A tordai kert gyümölcsfajtái között felsorolt Ananász kálvil forrását, melyet „Lorényitól” megjegyzéssel jelölt Nagy Ferenc, illetve a Belle de Bruxelles körtefajta idekerülését, melynek küldője „Neumann”-ként szerepel a listában, nem tudtuk beazonosítani. * * * A korabeli nemzetközi szakirodalom friss nyomon követése látható Nagy Ferencnek a Liegel vajonca körte nevéhez írt megjegyzésében: „Miután a Kopertische Butterbirnére ruházták át a’ Liegel nevet, nem tudom ez é a’ Kopertische, vagy van külön még egy Liegel körte?” A boskoop-i (Hollandia) Pomológiai Társaság kiadásában Samuel Berghuis eredeti rajzaival 1864 és 1868 között Groningenben (Hollandia) napvilágot látott „Holland gyümölcsöskert”84 85 című kiadvány 2. kötete (Körte és csonthéjas gyümölcsösök) még Kopertscher főcím alatt nevezi meg e körtét, bár felsorolja azokat a német pomológiai munkákat, ahol szinonimaként a Liegel téli vajonca megnevezés szerepel.86 Bereczki Máté 10 évvel később - ugyancsak felsorolva e körte szinonimáit87 - már az ekkorra rögzült Liegel téli vajonca (Liegels Winterbutterbirn) név alatt tünteti fel, bár soraiból kiderül, hogy még számos eltérő megnevezés volt forgalomban 1877-ben is. Itt írja: „Minthogy a francziák, németek és csehek egyformán magukénak tartják e gyümölcsfajt; származása felől alig jöhetünk tisztába. Elég az hozzá, hogy a jelen század elején kezdett csak elterjedni. Ojtó veszszejét Oberdiecktől88 fönebbi [Liegel téli vajonca], valódi neve alatt; Kovács Józseftől »Téli esperes« hamis név alatt; legújabban Boisbuneltől,89 - másod kézből, »President de Bouteville« név alatt kaptam. BM.”90 * * * Péter Mónika Mária: Ady Endre Kalotaszegen. In: Magiszter, XII. évf. 2014. 6. szám, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Online folyóirata, http://rmpsz.ro/uploaded/tiny/files/magiszter/2014/tavasz-nyar/18peteraadyrokonsagl36_146.pdf 84Bánffy Pál alma. In: Bereczki, i. m. 3. kötet, 1884.425. „Származása. E becses téli almafaj hazája Erdély. Valószínűleg Zentelkén, Bánffy-Hunyad közelében kelt magról. Fönebbi nevét f. század első negyedében legidősebb Bodor Pál, Erdélynek akkoriban legkitűnőbb gyümölcsésze adta ez almának, mely jelenleg Erdélyben Zentelki magoncz név alatt is széles körben ismeretes. Ojtóvesszejét 1874-ben bold. Nagy Ferencz tanár volt szíves nekem megküldeni Kolozsvárról. Több ízben termett már nálam. Fajom valódisága kétségtelen. BM.” Lásd még Bodor Pál, id.: Erdélyi Gazda 1884. évi folyama 3. és 4. lapján. In: Ambrus Lajos: i. m. 85 Der neederlandsche Boomgaard. Szerk. és közreadja a Bestuur der Vereeniging tot Regeling en Verbetering van de Vruchtsoorten te Boskoop [Pomológiai Társaság, Boskoop], Berghuis, Samuel eredeti rajzaival, H. C. Van Hall előszavával. Kiad. J. B. Wolters, Groningen, 1864-1868. II. kötet. Körte és csonthéjas gyümölcsök. 86 De neederlandsche Boomgaard. Szerk. és közreadja a Bestuur der Vereeniging tot Regeling en Verbetering van de Vruchtsoorten te Boskoop [Pomológiai Társaság, Boskoop], Berghuis, Samuel eredeti rajzaival, H. C. Van Hall előszavával. Kiad. J. B. Wolters, Groningen, 1864-1868. II. kötet. Körte és csonthéjas gyümölcsök - A kötet anyagának adatbázisa M. Coen Ballintijn által közreadva, Paterswolde, 2001 http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Algmeen/ Strtmenu.htm; Kopertscher körte: http://library.wur.nl/speccol/fruithof/dnb2/Peer/TxtPla/TxP153.htm 87 Szinonima: Kopertscher körte, Count Coloma, Supréme Coloma, Colomas köstliche Tafelbirn, Unique musquée, Prince Schwarzenberg, Beurré Drapier. Bereczki, i. m. 1. kötet, 1877. 217. 88 Oberdieck, Johann Georg Conrad (Wilkenburg, 1794. augusztus 30. - Herzberg, 1880. február 24.), német lelkész és pomológus. Részletes életrajzát lásd Tolnay Gábor (szerk.): i. m. 1. kötet, 69. és Heß, Wilhelm, „Oberdieck, J. G. C.” In: Allgemeine Deutsche Biographie 24 (1887), 87-88 [Online] http://www.deutsche-biographie.de/ppnll7075647. html?anchor=adb 89 Felső-Normadiát termékeny talaja, csapadékban gazdag óceáni éghajlata a gyümölcsnemesítés egyik centrumává tette, így Rouent és környékét is. Itt működött két generáción át a Boisbunelek kertészete. Az apa (Louis Michel: 1783- 1856) és fia (Alphred Théodor: 1829-1896) számos kiállításon jelent meg és nyert újdonságaival. Összesen 10 körtefajta szemzőhajtása származott közvetlenül tőlük Bereczki kertjében, de közvetítéssel (pl. a kolozsvári Veress Ferenc fényképésztől) is sok, így a híres, 1855-ben megjelent Nemes Kraszán körte (Passe Crassane). Surányi Dezső: 140 éves génbank (A kunágotai Bereczki Máté fajtagyűjteményei). In: Agrártörténeti Szemle, XLIX. (2008) évf. 1-4. szám, 273. 90 Bereczki, i. m. 1. kötet. 1877. 217. 118
