Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)

Tanulmányok - Vörös Éva: Egy gyűjtemény - két fotográfus - négy helyszín. Állami ménesbirtokokról készült fotográfiák a 19. század utolsó évtizedéből

vonatkozásában érdekes, hogy az előzőekben ismertetett birtokokon folyt ugyan sertéstenyésztés, azonban a ménesbirtokok közül egyedül Kisbér esetében van felvé­tel legelő mangalicáról, berkshire-i kondáról és lincolshire-i kocáról.115 Hangulatos fényképet őrzünk a birtok szürkemarháinak itatásáról, karámjáról is.116 A fotográfi­ák hasonló díszes verzóval adjusztáltak. De térjünk vissza Ritter vezérőrnagy tevé­kenységéhez, aki francia (Haras du Le Pin) és porosz (Neustadt/Dosse és Graditz) ménesek példájára építette fel a ménest.117 Az elkészült építményekről is készített Ellinger fényképeket. Lencséje megörökítette a Ritter-falunak nevezett istállósort, ahol a csikós kancák ellés után az egyedi elhelyezést biztosító istállóba kerülhettek. Amint az a képen is jól kivehető, a kis épületek előtt mindegyikhez karám is tarto­zott.118 Felvétel készült az apátipusztai majorudvarról az u-alakú istálló épületével és a cselédházakról.119 A fénykép a frissen ültetett, a vadaktól védett facsemetével még jobban hangsúlyozza a birtok rendezettségét. Megjelenik a fő magtár épülete is az udvarban.120 Megörökítette a törzsmén istálló121 és az egykori uradalmi istálló épü­letét.122 Őriz a gyűjtemény két látképet is Nagybérről.123 Egyetlen, de nagyon szép fénykép készült cselédekről tengeri darabolása és gépi morzsolás közben.124 Egy han­gulatos fényképen a központi major tavát láthatjuk csónakázókkal.125 Kisbér vonat­kozásában is megállapítást nyer, hogy hasonlóan a másik két állami ménesbirtok esetéhez, itt is fennmaradt néhány felvétel, amely a birtokképet, az állatállományt és a cselédeket ábrázolja munka közben. A Vasárnapi Újságban már elsősorban ese­ménytörténeti fényképanyagot láthatunk Ellingertől. Képekkel egészíti ki a részletes beszámolót a király Ferenc József hivatalos látogatásáról.126 A kisbéri ménes létrejöttének célja az angol telivér tenyésztése és meghonosítása volt. Ennek eredményeit a legszebben Erdélyi Mór felvételei igazolják a korábbiak­ban említett millenniumi állatkiállítás fényképalbumában.127 A díszes kivitelű kiad­ványban 17 angol tenyésztésű kisbéri egyedet ismertet. Erdélyi Mór fotográfustól más kisbéri vonatkozású fénykép nincs a gyűjteményben. 4. Fogaras Utoljára maradt mindössze két felvétel128, amelyet Ellinger fényképeként ismerünk. Az egyiken egy bivalycsorda, a másikon egy szénával megrakott szekér látha­tó. A fényképek szintén a díszes verzóval készültek. Erdélyi Mór munkái erről a ménesbirtokról az előzőekben említett, 1896-ban kiadott állatkiállításról készült albumban találhatóak. Szerepel benne lipicai mén és kanca, bivalyok, racka és cigája anyajuhok, valamint egy pinzgaui szarvasmarha.129 115 Lt.sz. MMgM EF 816, EF 10529.51. 1,6 Lt.sz. MMgM EF 373-375. 117 Hecker W. 2011. 79. 118 Lt.sz. MMgM EF 174. 119 Lt.sz. MMgM EF 175. 120 Lt.sz. MMgM EF 176. 121 Lt.sz. MMgM EF 170. 122 Lt.sz. MMgM EF 172. 123 Lt.sz. MMgM EF 183., 191. 124 Lt.sz. MMgM EF 2013.1.1. 125 Lt.sz. MMgM EF 2013.2.1. 126 Vasárnapi Újság 1889. 39:625. 127 Lt.sz. MMgM EF 8027. 128 Lt.sz. MMgM EF 2013.5.1., 675 129 Lt.sz. MMgM EF 8027. 180

Next

/
Oldalképek
Tartalom