Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Fülöp Éva Mária: "Kedves Hazámfiai, mozdulni kell…" Egy elfeledett georgikoni: Angyalffy Mátyás András (1776-1839)
Tanulmányai befejezése után a pályájára vonatkozó irodalomban általánosan elfogadott nézet szerint nevelősködött, egy eddig közelebbről nem azonosított „előkelő családnál”.64 Ahogy Básthy fogalmazott: „...eggyik legnemesebb ház bízta meg örököse nevelésével.”65 Pályafutása azonban a mezőgazdálkodás gyakorlati és elméleti kérdései felé fordult, mivel „Nagy vonattatását érezve a’ mezei gazdálkodásra, különös szorgalmát fordította ara...”.66 1818-ban Festetics György gróf meghívta tanárnak az általa 1797-ben alapított Georgikonba.67 A MMgMA-ban található fentebb említett gépelt életrajz68 szerint Angyalffynak Sopronban 1817-ben69 megjelent juhászati munkája70 keltette fel Festetics figyelmét. így tudja ezt a M. Tud. Társ. Névkönyve is: „A gazdasági tudományokbani jártasságáért”,71 melyet a Schaafcultur-ral bizonyított 1817-ben, nevezte ki tanárnak Keszthelyre Festetics György. Az akadémia évkönyve 1842- ben is hasonlóan fogalmaz: „A gazdasági tudományokbani jártasságáért, mellyet először is Grundsätze der Schafcultur, Sopron, 1817. czimű munkájával bizonyíta be, gróf Festetics György által a’ keszthelyi Georgiconban gazdaság’ professorává neveztetett ki...”72 A kötetet a szerző mindenesetre Festetics Györgynek ajánlotta: „Seinem Vaterlande, dem Lande der Árpádén und Corvinén, dem Lande, welches - zu seinem Ruhme sey’s gesagt - Georgen Festetics dem Landwirthe das Daseyn gab, weihet diese Erstlinge seiner Früchte in tiefster Ehrfurcht der Verfasser.”73 Angyalffy felfogása szerint, mindennek alapja az élelemtermelő „mezei gazdaság”.74 Éppen ezért lassan elenyészik az az előítélet, hogy „egy főnemesnek illetlen” a gazdálkodásról, „mint pórnépi foglalatosságról, gondoskodni, ’s ügyeléssel lenni.”75 Mivel Angyalffy életútja állomásait sem ismerjük pontosan, megemlítjük, hogy e kötet előszavát 1816. július végén „Kroysbach nächst Oedenburg”, azaz a győri püspök földesurassága alatt álló Sopronnal szomszédos Fertő-parti mezővárosban, Fertőrákoson írta.76 64 Szinnyei J.: Magyar írók. 1891, 179.; PNL I. 1893, 667.; Angyalffy Mátyás András (szócikk, M[arkó] L[ászló]. MTAT 2003.1.49. 65 Básthy J.: Magyarok emléke. 1836, 233. 66 Básthy J.: Magyarok emléke. 1836, 233. 67 Szinnyei J.: Magyar írók. 1891,179.; RNL1.1911, 654. 68 MMgMA I. 31. 69 Balásházy nekrológjában 1813-ra teszi e munka megjelenését, címét Grundsätze der Schaaf-Kultur ortográfiával közli. Balásházy J.: Emlékbeszéd. 1846, 83. 70 Matthias Andreas Angyalffy: Grundsätze der Schaafcultur...Mit ... Hinsicht auf das Klima, und die landwirtschaftlichen Verhältnisse Ungarns bearbeitet. Oedenburg 1817. http://books.google.hu/books?id=j21ZAAA AcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false (letöltés: 2014. jún. 23.) 71 „Az academia1 elhunyt tagjairól. 33) Ángyalffi Mátyás, levelező tag.” M. Tud. Társ. Névkönyve 1840, 207. 72 Évkönyv... 1842, 217. 73 "Hazájának, az Árpádok és Corvinok országának, az országnak, amely - dicséretére legyen mondva - életet adott a mezőgazdász Festetics Györgynek, a legmélyebb tisztelettel ajánlja gyümölcseinek eme zsengéjét a szerző." Itt szeretnénk megköszönni Schmidtmayer Csabának, a tatai Kuny Domokos Múzeum munkatársának e tanulmány elkészítése során nyújtott szíves, hasznos és elmélyült filológiai segítségét! 74 MGB XII. Db. Nro. 14.1831. máj. 22. p. 210. 75 MGB XII. Db. Nro. 14.1831. máj. 22. p. 210. 76 http://books.google.hu/books?id=j21ZAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false (letöltés: 2014. jún. 23.) Köszönjük Dominkovits Péter, a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára (MNL GyMSMSL, Sopron) igazgatójának szíves tájékoztatását is! 74
