Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Fülöp Éva Mária: "Kedves Hazámfiai, mozdulni kell…" Egy elfeledett georgikoni: Angyalffy Mátyás András (1776-1839)
Angyalffy georgikoni tanársága Angyalffy 1818-1822 között volt a Georgikon tanára.77 Európa első felsőfokú agrárszakképzést nyújtó intézménye több iskolatípust foglalt magába: az úgynevezett főpraktikánsoknak a 3 éves Tudományos Gazdasági Iskola adott felsőfokú mezőgazdasági szakképzést. A novembertől szeptemberig tartó tanévek trimeszterekre oszlottak, mindegyik végén elméleti-gyakorlati vizsgával.78 Az alsófokú képzést nyújtó, 1798-ban alapított Parasztiskola az uradalmi cselédek nevelését célozta, tanulói közé az iskolamesterek által ajánlott jobbágyfiatalok kerültek. A jó képességű tanulókból, az alpraktikánsokból béresek, pallérok, majd majorgazdák válhattak, a közepes képességűek vincellér, kertész, erdőpásztor, méhész, csikós, tehenész, birkás alkalmazottként (oeconomici) remélhettek helyet egy-egy uradalomban. A gyenge teljesítményt nyújtókat maga a Festetics-domínium alkalmazta kisegítő munkaerőként.79 Angyalffy feladata volt a Tudományos Gazdasági Iskolában a gazdatisztnek készülő főpraktikánsoknak a mezőgazdaságtan, berendezéstan, jószágkezelés és gazdasági technológia oktatása.80 Az alpraktikánsokkal, azaz a bérestanulókkal is foglalkozhatott, mert felkérést kapott tankönyveik megírására.81 A kezdetben gazdasági másodtanár majd vezető tanár Angyalffy két éven keresztül, az 1819-20-as és az 182-21-es tanévekben, az igazgató (archon)82 posztját is elnyerte Keszthelyen. Az archon feladata „az elméleti és gyakorlati oktatás egységének biztosítása, a tanárok pedagógiai munkájának ellenőrzése”, a tangazdaság irányítása volt.83 Az intézményben folyó képzést illetően az ebben megjelenített agrárnézetek a belterjes gazdálkodás előbbre vivő hatását, az intenzív gazdálkodási módszerek elterjesztésének szükségességét képviselték. így például az állattenyésztés oktatásán belül előtérben állott az istállózó állattartás elemeinek és előnyeinek ismertetése, a vetésforgók bevezetéséhez elengedhetetlen talajjavításhoz szükséges trágyakezelés tanítása. A meginduló fajtaváltás jeleként ismertették a nyugat-európai fajtákat, előtérbe állítva a szarvasmarháknál a hizlalás és tejtermelés jelentőségét, a juhoknál a gyapjúismeretet.84 A tananyagban a juhtenyésztés tudnivalóiról előadottak terén a Georgikon tanárai, Julius Liebbald (1780 körül-1846) és Angyalffy Mátyás András szemlélete volt meghatározó, a hallgatók professzoraik könyveiből is tanulhattak.85 Ami a Georgikon tanárai jövedelmi viszonyait illeti, a keszthelyi Festetics-birtok konvenciós tábláit vizsgálva kitűnik, hogy az uradalmat irányító Directio vezetője jóval magasabb fizetésben részesült.86 Az egyes tanárok javadalma (a 19. század eleji 77 Kurucz György: A Georgikon alapításától 1848-ig. In: Fehér György - Kurucz György - Zsidi Vilmos: Georgikon 200.1. Emlékkönyv a Georgikon alapításának 200. évfordulójára. Szerk., összefogl. Fülöp Éva Mária. Keszthely 1996, 9-129.: 19. 78 1831-től tagolták szemeszterekre az évet. Kurucz Gy.: Georgikon 200. 1996, 89. 79 Kurucz Gy.: Georgikon 200. 1996, 95. 80Emlékkönyv... 1897, 24. 81 „...ezek elkészültéről nincs tudomásunk.” Pintér J. MÁÉ 1987, 37. 82 Az archont a Festetics-uradalmat irányító Directio javaslatára (kezdetben egy évre) nevezte ki a Georgikon tanárai közül a birtok tulajdonosa. Kurucz Gy.: Georgikon 200.1996,99.; Emlékkönyv... 1897, 24. 83 Pintér J.: MÁÉ 1987,37. 84 Pl. a merinóról szóló ismertetések nélkülözhetetlenek voltak a gyapjúkonjunktúra idején. Kurucz Gy.: Georgikon 200. 1996,93-95. 83 így pl. M. A. Angyalffy: Grundsätze... 1817., Liebbald, J.: Über die Zweckgemässeste Methode, die Schaafe von den Blättern zu sichern. Vienna 1817.; Kurucz Gy.: Georgikon 200. 1996, 93., 126. 49. j. 86 Az 1797/98. tanévben a Directio vezetője 1500 Ft-os fizetésével szemben 500 Ft-os professzori javadalmazás állott. Kurucz Gy.: Georgikon 200.1996,100. 75
