Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)

Tanulmányok - Fülöp Éva Mária: "Kedves Hazámfiai, mozdulni kell…" Egy elfeledett georgikoni: Angyalffy Mátyás András (1776-1839)

kislányt és egy kisfiút. Utóbbi „Georgius Engelmon” molnár („Molitor Catholicus”) és „Clara Milvasser” fiúgyermeke, „Mathias Andreas Cath[olicus] ex Naszal”.57 A keresztszülők „Andreas Hodlekner Molitor in almas Cath:[olicus]” és „Anna Maria Gedl”. Bár egyéb források jelen kutatásaink alapján nem állnak rendelkezé­sünkre, az Angyalffyra vonatkozó irodalomban elfogadott két születési dátum (1766. február 5., illetve 7.) közelsége miatt reálisnak tűnő keresztelési időpont, továbbá Naszály filia anyaegyháza, a tatai plébániatemplom anyakönyvezése, valamint az azonos kettős keresztnév s a későbbi, feltehetően felvett vezetéknévnek fordításul kívánkozó apai vezetéknév alapján jó eséllyel valószínűsíthetőnek találjuk, hogy e bejegyzés Angyalffyra vonatkozhat. Remélhetőleg a tata-gesztesi uradalom közsé­gi irataiban és bérlőivel kötött szerződései között további kutatások során feltehető­leg kerülhetnek még elő adatok a családi viszonyok pontosítására. A fentebbiekben említettük a Naszály faluban Bél Mátyás által feljegyzett gabonaőrlő malmot a Zúgó patakon, illetve Fényes Elek adatát az itteni 6 kerekű vízimalomról. A tata-gesztesi uradalomban, ezen a mészkőhegységekből felfakadó vízforrásokban oly gazdag területen természetes módon a vízi mesterségeknek s így a malmoknak is nagy jelentőségük volt. A reformkorban 35 vízimalom műkö­dött az uradalomban, a nagyobbak közül az egyik tatainak és a naszályi malomnak 6 kereke volt. „A malmok közül házikezelésben egy sem volt, de az uradalom rész­ben természetben, részben készpénzben jelentős bérjövedelemmel rendelkezett.”58 Feltehetőleg a malombérletből származhatott az a jövedelem, amely megteremtette Angyalffy tanulásának alapjait.59 A család rendi társadalomban elfoglalt helyének meghatározása Angyalffy tanul­mányaival, legendás nyelvtudásával, külföldi tanulmányútjaival (pontosabban azok anyagi fedezetével) kapcsolatban is lényeges. Eddigi ismereteink szerint pontosan fogalmaz a 19-21. századi jeles magyar személyiségek életrajzi adatait tartalmazó Tudósportál, amikor azt írja: „Nem tudni, hogy hol végezte tanulmányait, gazdasági ismereteire valószínűleg német nyelvterületen tett szert, majd hosszabb utazásokat tett Nyugat-Európában, ahol a fejlett mezőgazdasági rendszereket tanulmányoz­ta.”60 Gazdasági folyóiratában, a MGB-ban fellelt utalás szerint, e tanulmányút Svájcot és Angliát is érintette: „Mikor Helvétiában útaztam...”61 Svájci útja kapcsán Angyalffy Aargau62 kantont említi meg. Hangsúlyozza a nyelvtudás elengedhetetlen voltát, mivel meglátása szerint csak a magyar nyelv ismerete „mái világhoz képpest, nagyon elégtelen”.63 Folyóirataiban ezért közöl folyamatosan ismertetéseket a kül­földi gazdasági irodalom műveiről. 57 1781. január 16-án, „Georgius Engelmon molitor” és Clara Rótt szülők (consors) fiát, Andreast („Naszaliensis Cath[olicus]”j tartották keresztvíz alá. Keresztszülei az Andreas Gottlekner és Anna Kedl házaspár („consors”,), a keresztelést Szabó János káplán („capellanus”) végezte. A keresztszülők feltehetően ugyanazok, mint az 1776. évben, a német vezetéknevek fonetikus írása magyarázhatja a lejegyzésbeli különbségeket. MNL OL X. Mikrofilmtár. Tata rk. születési anyakönyvek 1759-1779,1779-1803. Tata, 1776. febr. 14. p. 416., 1781. jan. 16. (dobozszám A 1933) 58 Szabad Gy.: A tata-gesztesi uradalom. 1957,104. 59 A Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára (MNL KEML, Esztergom) úgynevezett Trojkó­­gyűjteménye, amely a tata-gesztesi uradalom iratai töredékét őrzi, tartalmaz egy Mandl nevű naszályi molnárral kötött szerződést 1770 februárjából, majd, a molnár neve feltüntetése nélkül egy újabb szerződést az év június 2. kelettel. MNL KEML XV/10 Trojkó György tatai uradalmi ügyvéd gyűjteménye 1724-1848. 203. sz. Köszönjük Kántor Klára főlevéltárosnak, hogy e gyűjteményre felhívta figyelmünket! 60 http://www.tudosportal.hu/index.php?mtatag=l#null (letöltés: 2014. jún. 6.) 61 A’ rétek ’(kaszálók) megöntözéséről. Begtrup szerint. MGB XII. D. Nro. 10. 1831. máj. 8. p. 145. 62 Aargau (Argovie) kanton Svájc északi részén, a svájci fennsík és a hegyvidék találkozásánál található. Állattenyésztése, tejfeldolgozása kiemelkedő. PNL1.1893,4. 63 Elő-szó, A’Hazafiakhoz. Angyalffy m. k. MGB III. D. Nro. 1.1829. jan. 1. p. 4., 6., 1.19. j. 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom