Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Fülöp Éva Mária: "Kedves Hazámfiai, mozdulni kell…" Egy elfeledett georgikoni: Angyalffy Mátyás András (1776-1839)
A 18. században a tata-gesztesi Esterházy-uradalomhoz tartozó Naszály possessio „...úthálózat szempontjából kedvező helyen feküdt: határát észak-keletről a Komárom-Szőny-Füzitő felől Tatára vezető út érintette. A falut az uradalomban észak felől Szomód, keletről Tata és Grébics puszta, délen Billeg puszta határolta, Nyugatról pedig Almás possessio feküdt. Amikor az uradalom a 19. század elején kialakította districtuális rendszerét, a magyarok lakta Naszály a tatai járásba került. Naszály tipikus utcásfalu volt, benne, Bél Mátyás leírása szerint, »alacsony házikók«. A falu magaslaton helyezkedett el, s ezért lehetett »mentes a mocsaraktól«. A település alatti Zugó patak malmokat hajtott, egy gabonaőrlőt és ványolókat. Határa »Csekély halmokat kivéve egészen sík...«, de észak-nyugaton és a fentebb említett két puszta határa mentén szőlőhegye volt. Határukban erdő nem lévén, faizási joguk nem volt, tüzelőhöz csak szolgálat vagy vásárlás révén juthattak. Még 1837-ben is 3 nyomásban művelték földjeiket. 1851-ben 6 kerekű vízimalma működött.”51 A tatai domínium Naszály falujával 1745-ben kötött szerződést, rögzítve uradalmi alattvalói szolgáltatásait.52 A településen többségében református jobbágyok éltek.53 Angyalffy vezetéknevét illetően joggal merülhet fel a felvett név valószínűsége, ami nyilvánvaló módon parttalanná tehetné a kutatást pontosabb családi adatok után. A származást illetően ezért elsődleges kiindulópontként mindenekelőtt a szakirodalomban forgó születési dátumokra és a szülőfalunak tartott községre koncentrálva próbáltuk megvizsgálni az elsődleges forrásokat. Angyalffy születési idejére, a szülők (és esetlegesen a keresztszülők) jogállására vonatkozó adatokat remélve elsőként a naszályi Református Egyházközség születési anyakönyvei54 bejegyzéseinek kutatását végeztük el.55 Azonban a születési évként szereplő 1776. februárban egyáltalán nincs bejegyzés fiúgyermek falubeli születéséről!56 Angyalffy vallásfelekezetének reformátusként történő meghatározása érthető következtetés a rá vonatkozó irodalomban, a református többségű szülőfaluról, Naszályról. A falu azonban a katolikus egyházkormányzati szervezetet tekintve a tatai plébánia filiája volt ebben az időszakban. A tatai születési anyakönyvek szerint 1776. február 14-én a tatai plébániatemplomban két gyermeket kereszteltek, egy 51 Fülöp Éva: A tata-gesztesi Eszterházy-uradalom a XVIII. század első felében. Naszály 1745. évi contractusa. In: Hagyomány és történelem. Ünnepi kötet Für Lajos születésnapjára. Szerk. Gebei Sándor. Eger 2000, 101-117.:115. 17. j. Hivatkozik: Szabad György: A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Budapest 1957, 48., 195., 199.; Bél Mátyás: Az újkori Magyarország földrajzi-történelmi ismertetése. Komárom vármegye. Komárom vármegye leírása. Vilimszky László (ford.) Tatabánya 1989, 80.; Fényes Elek: Magyarországgeographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben leíratik. III. k. Pesten 1851. III. 133-134. (reprint kiadás: Szeged, 1984.) 52 MNL OL Az Esterházy család tatai levéltára (TEL) P. 198. F. 38. N. 824. pp. 51-56., 57-58. Gr. Eszterházy József, Balogh Ferenc. Tata, 1745. okt. 1. Közli Fülöp É.: Naszály contractusa. 2000,109-114. 53 „A contractus így kitért arra is, hogy a földesúr tudta és engedelme nélkül új prédikátort, (iskola)mestert vagy nótáriust nem fogadhattak. A vasár- és ünnepnapokat meg kellett tartaniuk és továbbra is szolgáltatniuk a tatai plébánosnak.” Fülöp É.: Naszály contractusa. 2000,115.18. j. 54 „Is kötet 1713-1786. A Naszályi Reformata - Helvetica Confessión lévő Szent Ekklésiának Protocolluma... Én általam akkori Praedicator Sallai András által. A 716 dieb[ us] etMensib[ us] successionis m[e ae]”; „II. k. 1771-1762. Ezen Naszály ß[e]/[orma]ta Ekklésiának ez Jegyző Könyve Szereztetett 1771dik Eszt[enáöhen] Damján János Predikátorságában" 55 Köszönjük Török Béla (Naszályi Református Egyházközség) és dr. Szabó Előd (Tatai Református Egyházközség) lelkész urak szíves engedélyét, segítségét! 56 Református részről 1776 februárjában, a faluban mindössze egy csecsemőt, egy kislányt kereszteltek. A kutatást tíz éves időhatáron belül végeztük el. Megvizsgáltuk a naszályi Halottak Anyakönyve, Házassági Anyakönyv, Kereszteltek Anyakönyve 18. századi adatait is. 72
