Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)

Tanulmányok - Fülöp Éva Mária: "Kedves Hazámfiai, mozdulni kell…" Egy elfeledett georgikoni: Angyalffy Mátyás András (1776-1839)

ANGYALFFY MÁTYÁS ANDRÁS PORTRÉJA

Angyalffy Mátyás Andrásról eddig úgy tartotta számon a szakmai vélekedés, hogy nem maradt fent róla ábrázolás. Azonban a Közhasznú Esmeretek’ tára, mint munkatársáról szóló rövid életrajzi adatközlésében megemlíti, hogy „Képe a’ magyar galéria számára Sept. 15. 1828 híven lerajzoltatott.”42 43 Minden bizonnyal e forrás alapján Szinnyei is közli, hogy „Arczképe a Magyar Galéria számára híven lerajzoltatott 1828. szept. 5.’’44

Ahogy fentebb utaltunk rá, a Közhasznú Esmeretek’ tára életrajzi szócikkét Ponori Thewrewk József jegyezte. „Ponori Thewrewk Jó’sef, Magyarországi és Erdélyi hites ügyész”, rendszeresen küldött írásokat Angyalffy folyóirata, a MGB részére.45 Az „író, polihisztor és műgyűjtő Ponori Thewrewk József (1793-1870)”,46 47 a Magyar Pantheon"*1 kiadója, 1828-ban egy festővel beutazta az országot, s portrékat készíttetett a korabeli közélet jeleseiről. A folyóirat általi kapcsolattartás miatt feltételezhető volt, hogy ezek között szerepelt Angyalffy megörökítése is. Ponori életútjából az is ismeretes, hogy pozsonyi képgyűjteménye java részét tűz pusztította el, s ezt követően tette át lakását Pestre.48

A MNM Történelmi Képcsarnoka őrzi a Ponori Thewrewk József-féle gyűjteményt, így az 1825-27. évi országgyűlés résztvevőiről készíttetett metszetsorozatot is. Azt reméltük, hogy az 1828-ban tett utazása közben készült portrék is fennmaradtak, s e gyűjteménybe kerültek, köztük talán Angyalffy arcképe is. Sajnos, várakozásunkat az elvégzett kutatás nem teljesítette be, Angyalffynak nincs portréja a jelzett gyűjteményben, így továbbra sem ismerjük hiteles képmását.49

ANGYALFFY MÁTYÁS ANDRÁS MUNKÁSSÁGA ÉS ÉLETÚTJA AZ ÚJABB KUTATÁSOK TÜKRÉBEN,

KÜLÖNÖS TEKINTETTEL GAZDASÁGI FOLYÓIRATAIRA

Naszály (Komárom vármegye), a szülőfalu

Angyalffy születése helyét illetően maga is Komárom vármegyét nevezi meg 1824 szeptemberében, egy rosta-típusról szólva a MGB hasábjain: „sőtt a’mellyet szülöttem (Komárom) Vármegyében, nevezetessen Ágostyán nevezetű német faluban Tata mellett még a’ jobbágy emberek is nem csak használni, hanem készíteni is tudnak...”50 Megjegyzése e tájék beható ismeretéről tanúskodik.

42 MTA ТА http://mta.hu/tortenetitar?PersonId=29953 (letöltés: 2014. jún. 26.)

43 Közhasznú Esmeretek Tára a’ Conversations=lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet. Pest 1831, 311.

44 Szinnyei J.: Magyar írók. 1891 (2000). 1.180.

45 L. pl. A’törökbúzaliszt’ tartásának módja. MGB V. darab Nro. 1.1829. júl. 2. pp. 15-16.

46 Szathmári Pap Károly Erdélyi országgyűlési arcképcsarnoka 1842. Közzéteszi Murádin Jenő. Kiadja a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (МЕТЕМ) és a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány. Szerk. Sümegi György, Zombori István. Budapest 2008, 19.

47 Magyar Pantheon. Az 1825., 1826., 1827. Pozsonyban tartott országgyűlés emlékezetére, (rézmetszetű arcképekkel). Szinnyei J.: Magyar írók. 1914 (1980-1981). XIV. 118.

48 Szinnyei J.: Magyar írók. 1914 (1980-1981). XIV. 112-118.; Ponori Thewrewk Emil: Ponori Thewrewk József önéletrajza. ItK 26(1916) 2. füzet. Adattár 186-201.

http://epa.oszk.hu/00000/00001/00111/pdf/ITK_EPA00001_1916_02_187-201.pdf (letöltés: 2014. jún. 19.)

49 Köszönjük az intézmény munkatársainak segítségét!

50 MGB I. Darab Nro. 12. Sept. 18.1824. p. 182.

71