Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)

Tanulmányok - Fülöp Éva Mária: "Kedves Hazámfiai, mozdulni kell…" Egy elfeledett georgikoni: Angyalffy Mátyás András (1776-1839)

Hangsúlyozza, hogy számos nyelven beszélt. A szócikk 18 sor,33 szerzője Balás Árpád.34

Ugyanígy határozza meg Angyalffy működését a Révai Nagy Lexikon (RNL) is: „ Angyalffy Mátyás, gazdasági író.”35 A szócikk mindössze 7 sor,36 és folyóiratait meg sem említi!

A Magyar Életrajzi Lexikon (MÉL) Angyalffy születése és halála évszámán kívül keszthelyi tanárkodását és MTA-tagságát emeli ki, valamint azt, hogy „Nagy nyomorban halt meg.” Két gazdasági folyóirata megjelentetését 1823-1830 közé keltezi.37 Az Új Magyar Életrajzi Lexikon (ÚMÉL), amely előszavában megfogalmazott célja szerint inkább törekszik a kötetben szereplő személyek életrajzát, mint munkásságát bemutatni,38 már részletesebben ismerteti Angyalffy keszthelyi tanári pályáját: 1818-1822 közt kezdetben gazdasági másodtanár, majd rendes tanár. Az iskola szerkezetében 1819-1821 közt az archoni tisztség viselője. Az életrajz felvázolása 1823-ig, a Pestre költözés évéig tart, ám felemlíti a két, Angyalffy által szerkesztett folyóiratot is.39

A keszthelyi Fejér György Városi Könyvtár online elérhető életrajzi lexikona (KÉL) szócikke főként Angyalffy georgikoni tanári működéséről közöl adatokat: akadémiai tanár, archon, szakíró, aki a Georgikonban „Jószágkezeléstant, technológiát, mezőgazdaságtant, berendezéstant oktatott. 1819-21 között az intézmény archonja (igazgatója).'40

Az akadémia tagjait bemutató adattár (MTAT) Angyalffy életútja kapcsán jelzi, hogy tanulmányai befejezése után, georgikoni tanársága előtt, nevelő volt egy „előkelő családnál”. Akadémiai tagságának kezdetét 1832. március 9-i dátummal közli. A szócikk szól két folyóiratáról is, egyéb művei mellett. Megemlíti, hogy „Nagy szegénységben halt meg.”41

Az akadémia online Történeti Adattára (MTA ТА) „mezőgazda, szakíró” megjelöléssel, Angyalffyt a „magyarországi mezőgazdasági szakirodalom úttörőjeként”42 aposztrofálja. Részletezi keszthelyi tanári működését és két folyóirata kiadástörténetét, valamint hangsúlyozza, hogy 1836-ban kiadott Közönséges baromorvosi könyv... című kötete az első hazai állatorvosi szakkönyv.

33 Ezzel szemben Nagyváthy János (1755-1819) 85,5, Pethe 75,5 sor helyet kapott a lexikonban! PNL 1896. XII. 968-969.; 1896. XIII. 998-999.

34 Balás Árpád (1840-1905) a Magyaróvári Gazdasági Akadémia, majd, nyugdíjba vonulása után, a Mezőgazdasági Múzeum első igazgatója (1897-1903). A millenniumi kiállítás után, az agrártárca a múzeum létrehozására felállíttatott egy 10 tagú bizottságot, melynek elnöke Balás Árpád volt. Könyvgyűjteménye mellett, személyes adományaként került a múzeum gyűjteményébe a Georgikon aranyozott bronzérme. Fülöp Éva Mária: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményeinek gyarapodása az elmúlt száz esztendőben. MMgMK 2005-2007. Budapest 2007, 37-57: 38-39.

35 RNL 1911.1.654.

36 A fentebb mintaként említett Nagyváthyról és Pethe Ferencről ebben a lexikonban egyaránt 16,5 sor szerepel. RNL 1916. XIV. 246.; 1922. XV. 388.

37 Magyar Életrajzi Lexikon. 1000-1990. (MÉL) I. k. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest 1967. http://mek.oszk.hu/00300 /00355/html/index.html (letöltés: 2014. máj. 13.)

38 Új Magyar Életrajzi Lexikon. (ÚMÉL) Főszerk. Markó László, mtársak Balázs-Arth Valéria et al. Budapest 2001. Előszó I. 5.

39 ÚMÉL 2001.1.148.

40 Keszthelyi Életrajzi Lexikon (KÉL). Szerk. Pappné Веке Judit etal. Keszthely 2010. http://www.fgyvk.hu/eletrajzilexikon/ #top; http://www.fgyvk.hu/eletrajzilexikon/index.php?dir=A (letöltés: 2014. jún. 4.)

41 Angyalffy Mátyás András (szócikk, M[arkó] LJászló]). MTAT 2003. 1. 49.

70