Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Nagy Ágota: Parasztkertektől a gyógynövénykertekig
Alpoktól északra új klíma alá kerültek a mediterrán növények. Itt sok római növény nem honosodhatott meg, ezeket újakkal kellett pótolni és a változó környezet is éreztette hatását.”3 Ezek a kifejezések azóta mind a köz-, mind a szaknyelvben elterjedtek. Napjainkban az egyik legnépszerűbb internetes keresőprogram a „parasztkert” keresőszóra 5520, a „kolostorkert”-re 5690, míg az általánosabb „gyógynövénykertre" 16400 találatot jelez. A parasztkertek mai, általános értelmezése megengedőbb, mivel mindazon kertek idesorolhatók, melyek családi művelésűek, magáncélokat szolgálnak, az úgynevezett „kertes házak” tartozékai. Nem feltétlenül falun találhatók, vidéki kis- és nagyvárosokban, sőt a főváros kertes övezeteiben is művelik őket. К gyógynövénykerteket (kolostorkerteket) még napjainkban is egyfajta, a gyógyító tudás iránti tisztelet övezte misztikum lengi körül. Jelentésük óhatatlanul a kolostorok világával, a szerzetesek gyógyító tevékenységével párosul; gondolati szinten kicsit megfoghatatlan, kicsit szent, nem egészen evilági növények nyílnak itt. Az egyes növényekhez fűződő jelképek, különleges jelentések igen sok esetben szoros összefüggést mutatnak a vallással, az egyház szentjeivel. Az Árpád-ház szentjeinek mindegyike kapcsolódik valamilyen módon a növényekhez. Szent István almát, vagy szagos füvet küldött a betegeknek a gyógyulás érdekében. Nevét egy szegfűféle, a fehér virágú Szent István-szegfű (Dianthus serotinus) viseli. Szent Imre neve a fehér liliommal forrt össze, mely az ártatlanság jelképe. Ugyanígy „liliomos” szentek Szent Margit és Szent Kinga is. Szent László füve a tárnics, melyet a legenda szerint a király imájával talált meg. Fellőtt nyila éppen e növényre esett vissza, amikor Istenhez fohászkodván katonáinak keresett gyógyírt a pestis ellen. Szent Erzsébet kötényében a koldusoknak szánt kenyér vált rózsává. A kötényében rózsát tartó Árpád-házi Szent Erzsébet számos templom oltárképét díszíti.4 A PARASZTI KERTEK JELLEMZŐI A paraszti kerteket a célszerűség, az okos szükségszerűség tervezte. A dolgos, hajnaltól talpon lévő, minden percet ésszerűen kihasználó életmód nem segíti a fölösleges cifrák, modoros díszkertek kigondolását. Az ágyások a ház körül, különösen a ház előtt, sokak szeme előtt lévő területeken inkább virágos ágyások voltak, hátrább a kevésbé látványos zöldséges- és gyümölcsöskertek terültek el. A lakóház előtt, mellett vagy annak közelében a falusi utcás településeken belül éppúgy, mint a szórványtelepüléseken, tanyákon gyakran létesítettek virágos kiskertet. Virágos növényekkel igyekeztek elválasztani a lakóépületet az állattartó udvaroktól. Zöldségfélét napi szükségletre és téli raktározásra termesztettek. Napi szükségletre lehetőleg a konyha közelében létesítettek zöldséges kiskertet. Sokszor a virágos kiskert egy részébe is került zöldség, fűszer. A téli raktározásra termesztett zöldségnek a legideálisabb helyet választották ki, így sokszor a telek legtávolabbi pontjára, vagy a szántóföldre, külső kertségekbe került. 3 Rapaics Rajmund: A magyarság virágai, 1932. 4 Kárpáti Elemérné - Nagy Ágota: Szent virágok, virágos szentek a hagyomány és művészetek tükrében. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum időszaki kiállításának forgatókönyve, 2003. 49
