Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Csomag Zsigmond: A magas és a népi kultúra írásos gazdálkodási emlékei, az agrárkalendáriumok
tárt egy idegen prognosztikonjával adta ki magyarul. Fabricius magyar naptárából és az ismeretlen idegen magyar nyelvű prognosztikonjából, amely nyilván 1558-ra szólt és Bécsben készült, nem maradt fenn példány. Lehetséges, hogy az ismeretlen nyomdász Raphael Hoffhalter volt, akinél ez időben tanulta a nyomdászatot Huszár Gál, és akinek a műhelyében ezekben az években magyar nyelvű nyomtatványok, közöttük naptárak is készültek. A következő kalendáriumok 1560-ban, majd 1561-ben szintén Bécsben jelentek meg.4 A naptár címlapját Magyarország fametszetű címere díszítette, amely a prognosztikon címlapján megismétlődött. Ez utóbbi hátán állt Bornemisza Péter ajánlása Bécs 1561. szeptember 30-i kelettel: „Zríni Miklós úrnak ... őfelsége hű tanácsának, fő tárnokmesterének és Baranya vármegye ispánjának”. A naptárhoz szükséges számításokat Tornász Piotrkowczyk krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont is. Kolozsvárról ismert 1568-ból a következő naptár,5 ami a legrégibb Magyarországon nyomtatott naptár. Töredékét, amely ma nem található, Kanyaró Ferenc áztatta ki egy Heltai Gáspár műhelyében készült kötésből. A táblában javítgatásokkal és törlésekkel teli kézirattöredéket is talált, amely arról tanúskodott, hogy a naptárat krakkói és bécsi minták nyomán maga Heltai Gáspár állíthatta össze. A nyomtatvány eredetileg két külön címlappal ellátott részből, a tulajdonképpeni naptárból és jövendöléseket tartalmazó prognosztikonból állott. A ma már csak a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában őrzött nyomtatvány címlapján Magyarország címere volt látható a fordító ajánlásával: „Az én tisztelendő és bizodalmas uramnak és patronusomnak, Thelegdi Miklósnak, a nemes esztergomi káptalannak lektorának Egieduthi Gergely.” 6 Debrecenből származik a szintén korai, 1570. évi kalendárium, amely címlapján díszítésként naptárjegyeket alkalmaztak. Ebből arra következtettek, hogy a Komlós nevezetű nyomdász berendezkedett naptárak nyomtatására, de ezekből nem maradt fenn egyetlen egy sem. A naptárjegyek ilyen másodlagos felhasználása igen szokatlan. Lehetséges, hogy talán éppen azért került erre sor, mert eredeti rendeltetésüknek megfelelően, naptárban ezekben az években nem használták Debrecenben őket. Ennek ellenére feltételezhető, hogy már Komlós is nyomtatott naptárakat, de példány nem maradt belőlük. A naptárak, mint elkopó, rongyolódó használati nyomtatványok, különösen ki voltak téve a pusztulás veszélyének. Ha végigtekintünk a legkorábbi, 16. századi kalendáriumok kiadási évein, egy csokorra valót találunk. 1558-tól 1561-ben, 1562-ben, 1569-ben, 1571-ben, 1572- ben, 1573-ben, 1576-ban, 1578-ban, 1579-ben, 1580-ban, 1581-ben, 1582-ben, 1583-ban, 1584-ben, 1585-ben, 1586-ban, 1587-ben, 1588-ban, 1589-ben, 1590-ben, 1591-ben, 1592-ben, 1593-ban, 1594-ben, 1595-ben, 1596-ban, 1597-ben, 1598-ban és 1599-ben, ami egyértelművé teszi a kalendáriumkiadás elterjedését, sikerét és valószínű fontosságát. Német, osztrák, cseh, nyugat-európai előképek és példák hatottak a magyar kalendáriumkiadásra. 4 KALENDARIOM es az aegh forgásából való igaz itiletek, ky az craccai Piotrcoui Thamas szerzese szerind [!] forditatek magiarra pesti Bornemissa Peter deák áltál az edes iduözitő vrunk Iesus Christus születesenek MDLXII eztendeiere. - (Igaz iöuendő itiletek Christvs vrunk születése vtan való MDLXII eztendőnek szolgaltatasara, az craccai Piotrcoui Thamas iudicioma szerint, szerzetek pesti Bornemissa Peter deák áltál.) Bechben (1561) Raphael Hofhalter 5 JUDICIVM magyar nyelven, mind a béczi, mind a crackai judiciumokból egybe gyüjtöttet és megtolmáczoltattot Christus születése vtan 1569. esztendőre. - [2] Practica ez esztendőre 1569. Az crackai és beczi practikábol egybegyüjtöttet. Kolozsvár 1568 Heltai. 6 RMK I. 84. 38
