Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Tóth József: Víz és ember a Szévíz patak középső folyásánál. Egy zalai mikrotérség jellegzetességei
volna a facsemetéket, és nem tudott volna megújulni a terület faállománya. A Szévíz keleti vízválasztóján, a Nemessándorháza feletti dombokon ma is látszik a legelőnek használt terület fáinak lombkoronáin, hogy meddig érnek fel az állatok, ugyanis egy bizonyos szint alatt nem nő a lombozat. Egy Nyugat-Európából idetelepedett család tart szarvasmarhákat a területen. A vízi szárnyasok hagyományos tartásáról sajnos nem találtam adatokat, a Szévíz azonban bizonyára kiváló kacsaúsztató volt. Jelenleg a vad vízimadarak paradicsoma. Több vadásztársaság osztozik a területen, elsősorban azonban a nagyobb vadakat szokták elejteni. Őzek, szarvasok, vaddisznók nagy számban élnek itt, az általuk a gazdáknak okozott kár is jelentős. Sokan azért hagynak fel szőlőjük művelésével, mert nem tudják kerítéssel megóvni a termést. A szántóföldek menti vadlesek hálózata a tájképhez tartozik. A Pölöskéhez tartozó Sohollári vadászház a megye vadászati évadnyitójának rendszeresen ad helyszínt, egyszer még az országos évadnyitót is itt tartották Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes részvételével. Vad hűtőház Zalaegerszegen található, elsősorban exportra kerül a vadhús, például Olaszországba. Manapság a területen több gazda tart háztáji baromfi óljában saját fogyasztásra kacsát, libát is a tyúkok mellett. Nemeshetésen van egy nagyüzemi baromfitelep is, amely vágásra ad el havonta tízezres mennyiségben tyúkokat. VÍZFOLYÁSOK KEZELÉSE, A VÍZSZABÁLYOZÁS MÉRLEGE Napjainkban sokan megkérdőjelezik az elmúlt két évszázad vízépítésének számos elemét. Nyilvánvalóan vannak előnyös és hátrányos hozadékai a Szévíz völgy lecsapolásának is. Egyik egyértelmű előny az, hogy itt nem alakul ki tartós belvíz (mint az Alföldön, ahol akár a Balaton felületének többszörösét boríthatja időlegesen a víz), ha nagyobb is a csapadékmennyiség, a víz a területről viszonylag gyorsan elfolyik. Ez kevesebb kárral jár, és a védekezés költségei is kisebbek, mint például a szomszédos Principális csatornánál. Ugyanakkor a meder tisztítása, rendben tartása olyan költséges, hogy az elmúlt évtizedekben nem sikerült mindent maradéktalanul elvégezni. A Szévíz partján gazdálkodók földjeit rendszeresen elönti a víz, akik ezután úgy érzik, hogy hiábavalóan fizetik ki a hozzájárulást a terület gondozásához. A másik végletre egy példa a Fuss patak természetes környezetének a drasztikus átalakítása. Nemeshetéstől északra ered a vízfolyás, amely a községen keresztülfut délnyugati irányban a Szévíz felé. Ennek medre időnként teljesen kiszárad csapadékmentes időben. A kertek alatt elfolyó patak környezetében diófák és fűzfák alkottak a szemnek is kedves ligeterdőt, amely sok állatnak, köztük védett békafajoknak nyújtott élő és szaporodó helyet. Nehéz elhinni, hogy itt a korábban előforduló áradások miatt jelentős károk keletkeztek, például a Petőfi utca fahídját is elsodorta a víz a 20. század közepén. Ezért ide új, vasbetonból készült hidat építettek és a medrét részben kikövezték, és mintegy 3 méterre kimélyítették. Bár az elmúlt évtizedekben áradásnak nyoma sem volt, a Principális és Felső-Zalamenti Vízi Társulat 2011-ben egy EU-s pályázati forrásból elnyert támogatással erőteljes medertisztítást hajtott végre. A kis patakocska mintegy hat méteres sávjában minden növényt kivágtak, majd a rézsűt géppel legyalulták a patak teljes hosszában, még Nemeshetés belterületén is. Ezt követően tájidegen gyomnövények lepték el a vízfolyások partját (például japán keserűfű, aranyvessző) amelyeket a későbbiekben nehéz lesz kiíratni. 289
