Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Tóth József: Víz és ember a Szévíz patak középső folyásánál. Egy zalai mikrotérség jellegzetességei
TŐZEGBÁNYÁSZAT A szén keletkezésének első lépcsője a tőzeg. Zalában a jégkorszak utolsó eljegesedés! fázisa után keletkezett jelentős mennyiségben, miközben a felszín a süllyedés következtében mocsarassá, ingoványossá vált. A Szévíz-völgy középső részén és a Kis-Balaton térségében található az ország egyik legnagyobb tőzegterülete. A Szévíz-Principális-völgyben a becslések szerint a kitermelhető mennyiség 13 031 ezer köbméter, a Kis-Balaton és tágabb térségében ezzel szemben nagyságrendekkel nagyobb, mintegy 146 995 ezer köbméter. A Szévíz-Principális-völgyben átlagosan 19,6 m, a Kis-Balaton környékén pedig átlagosanl4,8 méter a vastagsága. Ez az anyag a Szévíz és a Principális völgyekben 665 hektáron, a Kis-Balatonnál 9 917 hektáron található. A klímaváltozás és a vízrendezések jelentős mértékben csökkentik a tőzegkészletet. A kiszáradás következtében a tőzeg kotuvá alakul. Becslések szerint az 1915-1975 közötti időszakban emiatt a kis-balatoni készlet 30%-kal, a Szévíz és a Principális völgyi pedig 32%-kal csökkent.37 A gépi tőzegkitermelést országban először itt, Zalaszentmihályon kezdték meg az 1950-es években. Mára a terület jelentős része Natura 2000-res besorolást kapott, ennek ellenére a térségben Kisbucsán, Pölöskén és Hahóton is folyik jelenleg tőzegkitermelés, aminek esetleges környezetromboló hatása vitákat váltott ki. A tőzegbányászat által hátrahagyott tavak azonban újra élőhelyet biztosítanak a vízi világnak, és a horgászok szívesen látogatják ezeket a helyeket. A természeti értékek, védett vizes területek hasznosítását ésszerű keretek között fenn lehet tartani. A Zalai-dombvidéken tégla- és kerámiagyártáshoz alkalmas alacsony mésztartalmú agyagok számos helyen előfordulnak, ezen alapszik például a tófeji a Zalakerámia gyártási tevékenysége, mely a megye egyik legnagyobb ipari üzeme. A 19. században Zalaegerszegen több fazekas is működött, az ottani közbirtokosságnak téglagyára is volt. Ezek a város nyugati erdős részén kitermelt agyagból dolgoztak.38 Búcsúszentlászlón jelenleg egy modern fazekas műhely működik, de a Szévíz mentén nem bányásznak agyagot, és arról sincsen adatunk, hogy tradicionális fazekas tevékenység folyt volna itt korábban. VÍZZEL KAPCSOLATOS HAGYOMÁNYOK, NÉPSZOKÁSOK Markója László kispapként 1947-ben „Kihalt nemesrádói népszokások” címmel adta ki folklór gyűjtését, amelyből nemcsak a címben megjelölt községről, hanem tágabb környezetéről is sokat megtudhatunk. Ebben néhány nemeshetési regős szöveg és kotta is megtalálható, mert a szerző nagynénje és annak férje Nemeshetésben tanítók voltak, ahol sokat vendégeskedett Markója László. Szintén ebben a munkában olvasható a „Mosdató keresztelés” érdekes szokása, amely a búcsúszentlászlói illetve a közeli Nagykapornak külterületén található Remetekert búcsújáróhelyek „szentkútjaihoz” kötődik. A búcsújáráson életükben először részt vevő gyermekek kértek fel idősebb lányokat, asszonyokat az ismerősi körükből „mosdató keresztanyának”. A felkért személynek nem illett visszautasítani a megtisztelő kérést. Együtt elmentek a forráshoz, ahol a mosdató keresztanya a vízbe mártotta kezét, majd a gyermek 37 Zala Megye földrajza http://genea.hu/delzala/tanulmanyok/20.pdf hozzáférés 2015.1.12. 38 Szakács László: A zalaegerszegi erdők... 126. 290
