Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Tóth József: Víz és ember a Szévíz patak középső folyásánál. Egy zalai mikrotérség jellegzetességei
az Arcanum csapatával digitalizálni a megyéről készült nagy felbontású színes kéziratos térképeket. A munka elvégeztével majd még átfogóbb képet kaphatunk a korabeli viszonyokról. Bár még hiányos állapotban, de egy internetes felületen is tanulmányozhatjuk a digitálisan már feldolgozott térképeket.28 Az adatgazdagságra jellemző, hogy a dűlőneveket és az egyes területek tulajdonosait is feltüntették. Északról dél felé haladva vizsgáljuk a következőkben a térképlapok tartalmát, az azon olvasható helyneveket idézőjel között az akkori formában közölve. A Szévíz torkolatánál két párhuzamos ág látszik, többféle elnevezéssel. A nyugati egyszerűen „patak” névvel van ellátva, míg a keleti „Sár víz” illetve „Pölöske Bach” feliratot viseli. A torkolattól nyugatra a dűlő neve is „Pölöske allyai”, ami a középkori, a teljes folyóvízre használt elnevezés kisebb földrajzi egységeken való továbbélését jelzi. Itt a művelt földek is a Szévízig nyúlnak, míg ettől délre „Alsó Apátiig” zöld színnel jelölt, valószínűleg legelőnek használt és művelésre alkalmatlan területig húzódik. Onnantól délre azonban ismét kis parcellákat találunk, majd a nyugati, „Patak” névvel illetett vízfolyás mellékágait láthatjuk. A „Sár víz” ág keletre fordul de az ettől délre eső térképszelvények, melyek körülbelül a mai Kisbucsa területét ábrázolják, sajnos hiányoznak a mai Búcsúszentlászló határáig. A mintegy 5 kilométeres hiátustól délre újra megvannak a térképek. A Szévíztől keletre a „Sármellék” dűlő kis parcellái láthatóak, azt is hihetnénk, hogy összekeveredtek a térképlapok és a keletebbre levő azonos nevű települést látjuk. Azonban a további helynevek „Szoboszlói puszta” „Kis Terpen hegy" és „Kühegy” azt igazolják, hogy a nemessándorházi határt látjuk. A Kő-hegy egyébként 305 méteres magasságával valószínűleg a Szévíz mente legmagasabb pontja. Szentlászlótól délre a Szévíz „Canalis port B” néven tűnik fel újra, keletre tőle művelt kis parcellák láthatóak „Nagy Rét Dűlő” néven. A nyugati parton Búcsúszentlászlótól délre a „Kellénk” nevű terület található közepes méretű parcellákkal a Nemesszentandrásra vezető útig, melynek keleti határa a Nemeshetés irányából érkező, mai nevén Fuss patak (ez a megnevezés a térképen nem olvasható, csak feljebb az, hogy „Erőshegy Baich”). Ezen vízfolyás egy, a Szévíz csatorna főágával párhuzamosan futó mellékágát tölti meg vízzel, amely északi irányban egy darabon a Szévízzel párhuzamosan folyik, majd egyesül a főággal. A két terület közötti részen kis parcellák találhatóak. A párhuzamos csatorna egész hosszan folytatódik déli irányba, valószínűleg ezen a részen csak csapadékosabb időben telt meg vízzel, amit a térképen egy kék színű hullámos vonallal jelöltek, ami két árokpart között fut, míg a fő ágat teljesen kiszínezték kékkel. További merőleges csatornaágak is találhatóak ezen a részen, és délen a Szévíz felső folyásánál is, ez a terület lecsapolásának korabeli technikai megvalósítása lehetett. A Nemesszentandrásra vezető úttól délre található a nagyobb táblában művelt „Hamuházi dűlő”, valamint „Külső Eszterag” amelyeknek ekkori tulajdonosa Széchenyi István gróf volt. Ezekkel párhuzamosan a Szévíztől nyugatra a Nemesszentandráshoz tartozó „Csapasi” majd „Farkas Házi” dűlők, szintén apró parcellái húzódtak. A Szévíz partjával párhuzamosan „Szt András Gemeinde” néven találunk egy közepes nagyságú területet, amely valószínűleg a falu közbirtokosságának a tulajdona lehetett. Ezektől délre, még mindig a keleti parton a „Vajda sarki” és „Belső Eszterág” dűlők már nagy parcellái szintén a pölöskei Széchenyi 28 http://www.archivportal.arcanum.hu/kataszter/ Hozzáférés 2015. 2.4. 284
