Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Tóth József: Víz és ember a Szévíz patak középső folyásánál. Egy zalai mikrotérség jellegzetességei
KORSZAKVÁLTÁS A MEZŐGAZDASÁGBAN Búcsúszentlászlón 1945-ben, Pölöskén 1949-ben alakult meg a termelőszövetkezet. A környező kisebb településeken, ahol évszázadok óta a saját kisbirtokaikon gazdálkodtak a lakosok, a Rákosi-korszakban még nem kezdték meg a kollektivizálást. A termelőszövetkezetek - sokszor erőszakos - megalakítása a Kádár-korszak első éveiben zajlott, majd hamarosan Búcsúszentlászló központtal egyesítették a környező falvak szövetkezeteit. A szocialista érában a tudományos alapokon nyugvó tervszerű nagyüzemi mezőgazdálkodás kialakítása volt a cél. Az 1968 évi talajhasznosítási kataszter felmérése az akkor érvényes tájfelosztás alapján a Nyugat-Zalai dombságban az erdőgazdálkodás és a nagyüzemi állattartás fejlesztését javasolták a szakemberek, mint a terület optimális mezőgazdasági hasznosítását. A Szévízvölgyet is magában foglaló Kelet-Zalai-dombság talajtani adottságait kedvezőbbnek ítélték meg az előbbinél, és itt kalászosok (őszi búza, őszi árpa, rozs) és szántóföldi szálastakarmányok (vöröshere, bíborhere, csalamádé, silókukorica), helyenként burgonya, kukorica és zöldségfélék termesztését is javasolták, „talajjavítással, tápanyag-utánpótlással és talajvédelemmel egybekötött komplex meliorációval a helyi adottságokhoz alkalmazott gazdálkodással a táj mezőgazdasági termőértékét meg lehetne kétszerezni” A talajerő-utánpótláshoz elengedhetetlen az állattenyésztés fejlesztése, Emellett a talajerózió veszélyeire hívták fel a figyelmet, amelyet a helytelen mezőgazdasági tevékenység fokoz.19 A SZÉVÍZ MENTE TELEPÜLÉSEI Zala megye jellemzően ma is a Kárpát-medence egyik kis lakosságszámú településhálózatával rendelkezik. Sok település megszűnt az elmúlt kétszáz évben, és a jövőben is ez a tendencia látszik folytatódni. Város most sem található a Szévíz völgyében, az alsó és a középső szakasz Zalaegerszeg, míg a felső szakasz Nagykanizsa vonzáskörzetének tekinthető. A Szévíz 32 kilométer hosszan folyik Pölöskefőtől északi irányban, vízgyűjtő területe mintegy 167 négyzetkilométer, ezt a területet nevezhetjük a Szévíz mentének. A térképről beazonosítható vízfolyások a következő 14 település közigazgatási területén találhatóak (a legkisebb népességűtől a legnagyobbig haladva): A terület lakónépessége 2013. január 1-jén20 Népesség Terület (km2) Népsűrűség Vöckönd 103 2,79 37 Pötréte 245 14,12 17 Nemeshetés 262 6,61 40 Nemesszentandrás 270 5,47 49 Nemessándorháza 302 11,16 27 Pölöskefő 390 12,32 32 Pethőhenye 418 8,87 47 19 Ádám László: A Zalai-dombság mezőgazdasági potenciálja. 477-487. In: Magyarország tájföldrajza. A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi peremvidék. 20 A forrás: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. http://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2013. pdf Hozzáférés. 2014. 12. 26. 279
