Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Farkas Gyöngyi: Termelőszövetkezetek elleni tüntetések 1953 nyarán. "Nem hallgatunk a kommunistákra, mert miénk a hatalom, mi rendelkezünk."
Valószínűleg a többi brigád mobilizálása is hasonló módon történt. Vajon miért nem csatlakozott senki a vásártériek többnapos sztrájkjához? Miért csak munka után nyilvánították ki szolidaritásukat és vettek részt akcióikban? A nyírbátori esetet elbeszélő szövegekből erre nem kapunk választ. Csak feltételezni tudjuk, hogy az okok között a félelem lehetett az egyik. Attól tarthattak, hogy a munka, különösen az aratás megtagadását nagyon szigorúan bünteti a hatalom. Nyírvasváriban a vallomásszövegekbe is belekerült az erre való utalás. Ott az aratást napközben abbahagyó és a kilépési jegyzőkönyvet aláírni a községbe igyekvő téesztagokat azzal riasztotta vissza egyik társuk, hogy a hatóságok esetleg szabotázsnak tartják majd akciójukat. Félelmük nem volt alaptalan. C. Papp György biri lakos ügyében ítélkező megyei bíróság a büntetés (öt év börtön) kiszabásánál súlyosbító körülménynek tekintette, hogy a vádlott a téesz elleni lázítást pont aratási időben követte el.32 A sztrájkot több községben is az érdekérvényesítés hasznos eszközének tartották. Volt ahol csak fenyegetőztek vele, volt ahol napokig ténylegesen állt a munka. Nyírcsászáriban például két napig nem arattak, a tagok ott is a belépési nyilatkozat szétosztását követelték.33 A nyírvasvári történet a téesztagok aktivizálódásának, összefogásának egy másik változata. A község három téeszében küiön-külön szervezkedtek az emberek, de akcióik nagy mértékben hatottak egymásra: mintát nyújtottak és cselekvésre sarkalltak. A községből a Vasvári Pál Tszcs egyik tagját, Gajdics Sándort vették őrizetbe és vonták felelősségre. A kihallgatások során készült szövegek ezért többnyire Gajdics, illetve a „Vasvári” tagjainak látószögéből szólnak a községben lezajlott eseményekről. Július 9-én reggel a Vasvári Tszcs aratásra összegyűlt tagjait az a hír foglalkoztatta, hogy a község másik csoportjában, az „Új Világiban már „..elkészítették a jegyzőkönyvet, melynek alapján a [belépési] nyilatkozatot meg fogják kapni, ha Bp.-ről visszajönnek.”34 A hír hatására ők is azonnal cselekedni akartak: elhatározták, hogy együttesen bevonulnak a községbe, hogy megírják/megírassák saját jegyzőkönyvüket. „Mi csak a munkával törődünk ahelyett, hogy mennénk a saját sorsunkat intézni!”35- sürgették, ösztönözték egymást. A gyors cselekvésre az a híresztelés késztette őket, mely szerint július 10-ig lehet csak kilépési szándékukat bejelenteni. Mégsem jutottak el a csoportirodáig, ugyanis útközben találkoztak a téesz könyvelőjével, aki megígérte nekik, hogy estére elkészíti a kívánt iratot, akkor menjenek aláírni. A csoport többi tagját is mozgósították az esti összejövetelre. A Gajdics elleni egyik vád éppen az volt, hogy megszervezte a kocsis-brigádot, és együtt mentek este az irodához. A kihallgatott személyek között szerepelt az Új Világ Tszcs egyik tagja is. Az ő elbeszéléséből tudjuk, hogy a fentiekkel egy időben mi történt a másik termelőszövetkezeti csoportban. Ott a tagok arra biztatták egymást, hogy menjenek a csoportirodába és írják alá - a valószínűleg az előző este elkészített - jegyzőkönyvet. Baksán Mihály így beszélte el a vele történteket: 9-én reggel 6 óra körül többekkel együtt aratni indult, amikor összetalálkozott Polacsek Andrással. Polacsek az alábbiakat közölte velük: „ [Ő] már bejelentette, hogy kilépett a csoportból és egy 32 ÁBTL V-108624. 99. A nyíregyházi megyebíróság ítélete Bakati Mihály ügyében, B.003/1953/4. 33 ÁBTL V-105930. Krasznai János (továbbiakban V-105930.) 15. Feljegyzés Krasznai János kihallgatásáról, Nyíregyháza, 1953. júl. 13. 34 ÁBTL V-112454. 25. Svecz János tanú kihallgatási jegyzőkönyve, Nyírvasvári, 1953. júl. 12. 35 Uo. 254
