Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Szotyori-Nagy Ágnes: Egy naiv lélek a fáraók országában. Ifjabb Paikert Alajos három önéletrajzi írásának forráselemzése
Paikert Alajos úrnak Királyi államtitkár, nyug. I. Napos út 4. Budapest Magyarország E levelet a legnagyobb angol múzeumok szövetségének elnöke írta nekem, a magyar nemzet egy szerény képviselőjének, akkor, amikor arról értesült, amit elhinni sem akart, hogy az egyiptomi kormány ily módon hálálta meg egy valójában jóltevőjének szolgálatait. Hogy miképpen hálálták meg szolgálataimat saját honfitársaim, arról jobb nem beszélni. Valamikor, amikor régen nem leszek, talán belátják majd, mit tettem hazámnak, nemzetemnek és talán az egész emberiségnek is. ÖSSZEGZÉS 1929-ben a barcelonai világkiállítás mezőgazdasági csoportját szervezi és rendezi egy magyar múzeumigazgató, agrárszakember és ugyanebben az időben egy uralkodó nagyszabású mezőgazdasági múzeum létesítéséről dönt. A gazdasági világválság ellenére a kairói múzeum megvalósításának munkálatait megkezdi Paikert Alajos. Azonban a szerződése lejárta előtt, 1932-ben végleg hazatér. Paikert munkáját előbb magyar szakember, Nagy Iván, majd Zulfikar bey, Kairó közkertjeinek korábbi igazgatója folytatta. Ez utóbbi jelentősen megváltoztatta az eredeti terveket. A kairói múzeum átadásának tervezett időpontja az 1936. évi kairói mezőgazdasági kiállítás és vásár volt, de a múzeum nem készült el erre az időpontra. 1937-ben újabb tisztviselő érkezett az egyiptomi földművelésügyi minisztériumból a budapesti múzeumba, aki egy héten át tanulmányozta, fényképezte a múzeumot és jegyzeteket készített. Végül csak 1938-ban nyílt meg a múzeum.98 A mezőgazdasági múzeum ma is létezik Kairóban, és továbbra is a magyarhoz hasonló kivételként, nem a kulturális tárca, hanem a Földművelésügyi Minisztérium alá tartozik. Az itt közölt önéletrajzok Egyiptomra vonatkozó részleteiből jól nyomon követhetők Paikert hangulatingadozásai. Kirajzolódik egy nagy tudású, ugyanakkor kiegyensúlyozatlan, labilis, kissé nárcisztikus, az elismerésre nagyon vágyó szakember képe.99 Paikert magát írásaiban gyakran illeti a „naiv” jelzővel (az itt közölt önéletrajzokban öt alkalommal - ennél többször csak a „daczára” kifejezés fordul elő), egyiptomi munkájára pedig több ízben használja a „misszió” kifejezést, amelyet Magyarország számára történő érdemszerzésnek tekint. A környezetében lévő személyekkel kapcsolatban hajlamos a végletekbe esni (Fuad király az egyetlen kivétel). Érdekes, hogy hogyan alakul át a véleménye a közelébe került emberekről. Időben a legkésőbbi életrajzában különösen sokszor jelenik meg az ellene dolgozó külképviselet és hogy 98 Abaffy László: A kairói I. Fuad Mezőgazdasági Múzeum, in Kísérletügyi Közlemények 43 (1940) 1-3. 99 Erről tanúskodik az életrajzban található különálló lapok egyikén található felsorolás: „Kairói múzeumomat az én időmben látták és elismerőleg nyilatkoztak róla: Mr. Henry Miers, az angol nagy múzeumok szövetségének elnöke, Mr. Markham e szövetség titkára, M. Paul Lalan, a kairói nagy egyiptomi múzeum főigazgatója, M. Terrane, a kairói szépművészeti múzeum igazgatója, Herr Stohrer, kairói német követ, Mr. Jardin, kairói amerikai követ, ifj. Horthy Miklós, kormányzó úrnak fia, követ, Báró Harold Bildt, kairói svéd követ, ifj. Hegedűs Sándor, magyar író, Almásy László Ede, magyar Afrikautazó, Oláh György, magyar operarendező.” 243
