Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Szotyori-Nagy Ágnes: Egy naiv lélek a fáraók országában. Ifjabb Paikert Alajos három önéletrajzi írásának forráselemzése
megakadályozták a visszatérését (sőt, fokozódik, mert eszerint már az egyiptomi kormány is akadályozta), de konkrétumokat nem tudunk meg. A kéziratokban van hangsúlybeli fejlődés: egyes témák elhalványodnak, mások újként merülnek fel, ismét mások erősödnek. Megjegyzendő azonban, hogy az önéletrajzokból éppen a kinti tevékenység gyakorlati, megvalósítási szakaszának a leírása hiányzik. A hangsúly jelentősen eltolódott az előzmények és a külső tényezők kiváltotta vívódások felé. Paikert utazás előtt hangsúlyozta, hogy „semmiképp sem akar külügyérkedni”, „teljesen magánember” lesz kint, „ki fölös idejét múzeumokban és tudományos intézetekben óhajtja tölteni”.100 A valóságban azonban nagyon szorosan kapcsolódott a pezsgő kairói diplomáciai világhoz, és mindenről véleményt formált és rögzített. Önéletrajzai erről nem, naplójának bejegyzései annál többet elárulnak. Akad néhány további kérdés, amely részletesebb kifejtést igényel és érdemel: a magyar munkatársak tevékenysége, az egyiptomi idegengyűlölet kérdése, Paikert végletekbe hajló véleménye a környezetében található személyekről (különösen Abdul Salam Ahmedről, Galal Fahim beyről, Green kairói konzulról, Parcher Félixről), Fuad király „arcképe”, a történések szubjektív megélése és átértékelése, a tájékozódó út és a végleges kiutazást követő időszak pontos történéseinek rekonstrukciója, az idő előtti hazatérés okai. A levéltári anyag, az önéletrajzok, a naplók és a korabeli sajtóhírekben megjelent írások egybevetésének a folytatásához további anyag feltárására és feldolgozására van szükség a kairói múzeumalapítás, a magyar és egyiptomi történelem e sajátos kapcsolódási pontja még alaposabb megismerése érdekében. A naive soul in the land of the Pharaohs (A source analysis of the three autobiographies of Alajos Paikert, junior) ÁGNES SZOTYORI-NAGY Prior to World War I Fuad, Prince of Egypt, made a visit to the Museum of Agriculture in Budapest and expressed a wish to establish a similar institution in his own country. In 1929 King Fuad I initiated a request to the Ministry of Agriculture in which Egypt applied to Hungary to oversee the planning and execution of an agricultural museum in Cairo. Alajos Paikert junior, having legal and agricultural training, a broad outlook and a keen interest in foreign affairs, planned the museum during his first trip to Egypt in 1930, and started its organisation on his return to Cairo in 1931. However, before the expiration of his three-year contract he returned to Hungary in 1932. The museum was officially opened only in 1938. The current study presents the circumstances of the museum’s foundation in Cairo in the period 1929-1932, partly by publishing relevant sections of Paikert’s autobiography and partly by examining museum and archival sources as well as 100 Vö. Paikert 1930. febr. 17-i levele Parchernek, MOL К 90.2. iratcsomó 1930/7. Mellesleg Paikert már a tájékozódó útja alkalmával találkozik a kairói külképviseleten dolgozó jeles személyekkel, köztük a német M. von Stohrerrel és a svéd M. H. de Bildttel; vö. Paikert 1930. márc. 26-án Kairóból írt levele Paichernek, MOL К 90. 2. iratcsomó 1930/7. 244
