Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Szotyori-Nagy Ágnes: Egy naiv lélek a fáraók országában. Ifjabb Paikert Alajos három önéletrajzi írásának forráselemzése
Alaposan megnéztem magamnak a meglévő, nagy, elhagyott palotát, negyven holdas, kőfallal körülkerített szintén elhagyott parkjával és azonnal jelenthettem a királynak, hogy nem nagy átalakításokkal kitűnő fejlődésképes múzeumot lehet belőle létesíteni. Sőt, rögtön láttam, mily kiváló hatással lesz ez az új múzeum Kairónak egész, addig eléggé elhanyagolt „budai“ városrészére. Rögtön leültem, rajzoltam és terveztem, beosztottam és csakhamar elkészültem első terveimmel, amiket nyomban bemutattam a királynak, aki szintén nagy kedvvel kísérte figyelemmel, hogy fejlődik ki egy teljesen elhanyagolt, évtizedek óta semmire nem használt rom palotából egy modern, még a budapestinél is szebbnek és nagyobbnak ígérkező múzeum. Fatime hercegnő palotája igazi keleti nagyasszony kastélya volt, nagy, pompás fogadó termekkel, házi színházakkal, bonyolult fürdőkkel, szobák tömkelegével. A kairói mezőgazdasági múzeum megszervezését és berendezésének legfontosabb részeit, dacára a váratlan nagy akadályoknak, nagy kedvvel és sikerrel hajtottam végre. Úgy mint a budapesti múzeumnál, itt is a semmiből alkothattam meg egy sok tekintetben világra szóló nagy, állandó közhasznú intézményt. Könnyű volt a helyzetem itt is, nagy tapasztalatom egy hasonló intézmény létesítésénél, ízlésem, szaktudásom, összeköttetéseim stb. mind könnyűvé tették nekem feladatom elvégzését. Itt Egyiptomban még az is hozzájárult, hogy maga az uralkodó, tehát I. Fuad király személyesen ismert és tisztelt engem, ő maga vezetésem alatt látta a gyönyörű és tanulságos magyar Mezőgazdasági Múzeumot, ő maga szerette volna, hogy ezt a múzeumot ott Kairóban, a budapestinek mintájára, szintén a semmiből, mint az ő alkotását létesíteni segítsek. Tehát látszólag minden körülmény amellett szólt, hogy ez a nagy alkotás az uralkodó és a magam óhajai szerint könnyen, simán és gyorsan élő testet öltsön. Most azonban előtérbe léptek a negatív erők és azok hatásai. A király a legjobbat akarta, a saját és népe szempontjából, én hasonlóképpen, de a népe túlnyomó részben Wafd párti, azaz szélső nemzeti párti volt, vagyis még kitűnő királyában is az angol, vagyis az idegen befolyást vélte látni állandóan. így az egész kairói földművelési minisztérium, melynek fennhatósága és kezelése alá tartozott az új múzeum, lehetőleg szabotálta a múzeum létesítését, nemcsak wafdi érzelmeiért, hanem azért is, mert bennem idegent látott, aki nem volt hajlandó a keleti szokásnak hódolni, azaz kéz-kezet mosó módon elherdálni a közvagyont. Számtalanszor megpróbálták azt velem, de természetesen hajthatatlan voltam. Amikor ezt látták, teljesen ellenem fordultak és lehetőleg szabotálták minden intézkedésemet. Ehhez még az is hozzájárult, hogy a kairói földművelési minisztérium akkori „erős“ embere az államtitkár, Galal Fahim bey volt, aki az igen tisztességes, de gyenge miniszter, Sawfat, később pedig Hafis Hasszán90 mellett szinte korlátlanul uralkodott az egész minisztérium felett, és aki személyesen Budapesten járt akkor, amikor én éppen Barcelonában időztem, ahol az ottani világkiállítás magyar csoportjának mezőgazdasági részét szerveztem meg és rendeztem be. Az államtitkár és segédje, ki később mellém beosztva a múzeum aligazgatója lett, Budapesten megtanulmányoz-90 Hafez Hassan Pasha 1930. jún. 20.-1933. márc. 13. között volt miniszter. 238
