Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Szotyori-Nagy Ágnes: Egy naiv lélek a fáraók országában. Ifjabb Paikert Alajos három önéletrajzi írásának forráselemzése
bennünket. Onnan, illetve a Pireusból a Khedival Line Rashid hajójával átkeltünk a Középtengeren88 és pompás út után Alexandriába értünk, egy nappal előbb, mint ahogy útitervünkben meg volt állapítva. Onnan nyomban tovább Kairóba, ahol vasárnap (1930) március 9-én du. 1/2 4-kor megérkeztünk és azonnal a Shepheard’s Hotelbe szálltunk. Kairóban, melynek hamisítatlan festői keleti élete nagyon érdekes, mellette a legmodernebb, legluxusabb nyugati civilisatio, nyomban felkerestem Galal Fahim bey államtitkárt, ki rendkívül kedvesen fogadott és azonnal hozzám osztotta be Abdul Salam Ahmed effendi osztálytanácsost, ki vele együtt Budapesten behatóan tanulmányozta a mi múzeumunkat. Azonnal megnéztem a hely színén az ottani létesítendő Mezőgazdasági Múzeum céljaira már megvett épületeket, Fuad király elhalt nővérének, Fatime hercegnő nagy palotáját, és 40 holdas kertjét, mely már sok év óta lakatlanul állt. Alapos vizsgálat után megállapítottam, hogy az épületek nem nagy átalakítások után a múzeum céljaira alkalmasok, úgy hogy nyomban hozzáfogtam az átalakítási és berendezési tervekhez. Néhány nap múlva, amikor a belga királyi pár, valamint Mária román királyné és leányának, valamint a volt bolgár (Ferdinánd) király látogatásai elmúltak, Fuad király engem a legkitüntetőbben fogadott. Mint kedves régi ismerősét üdvözölt engem, én pedig nyomban előterjesztettem neki a már kész berendezési és átalakítási terveimet, annak ő rendkívül örült és teljes támogatását helyezte nekem kilátásba. Teljes erővel folytattam működésemet és igen rövid idő alatt elkészítettem 1) a pontos utasítást, 24 pontban az építészek részére, az épületek átalakítására, 2) az új múzeum épületeinek és környékének rendezését és bekapcsolását a főváros fejlődésébe, 3) az új múzeum és melléképületeinek teljes, részletes beosztását, rendszeresen a laboratóriumokkal, műhelyekkel, könyvtárral stb., 4) az új múzeum pontos és részletes költségvetését három évre előre, az épületek átalakítását, a személyzeti, installatiós, beszerzések stb. költségeit is, és 5) törvényjavaslatot az új múzeum fejlődésének kellő biztosítására. Mindezeket egészen rövid idő alatt, teljesen új és ismeretlen környezetben és viszonyok között készítettem el és nyomban bemutattam Fuad királynak, aki azoknak nagyon megörült és nekem hálásan megköszönte, valamint Mohamed Safwat földművelési miniszternek,89 különösen pedig Galal Fahim bey földmivelési államtitkárnak. A király, a miniszter és az államtitkár engem mindig kitüntető szívességgel fogadtak, mellém, illetve alám osztották be nyomban Abdul Salam Ahmed miniszteri osztálytanácsost, aki napról napra hozzám jött, rendelkezéseimet és óhajaimat átvette és azokat tőle telhetőleg meg (nem) valósítani igyekezett. Nagy passióval szerveztem meg és rendeztem be a kairói Mezőgazdasági Múzeumot, a semmiből. Fuad király arra kért engem, nézzem meg rég elhalt nővére, Fatime hercegnő félig romba dőlt palotáját, mely Kairó „budai“ oldalán el Dakrin és elDokki faluk, illetve a nagy Nílus-sziget, a Gezireh közelében, akkor a cukornád és tengeri földek közepén feküdt. 88 Ekkoriban a Földközi-tenger és a Közép-tenger elnevezés párhuzamosan használatban volt. A Közép-tenger elnevezés a latin Mare mediterraneum „medius” - közép, illetve a görög Meszogeioszosz Thaiassza „meszo” - közép tagját hangsúlyozza a fordításban. 89 Mohammad Safwat Pasha 1930. jan. 1.-1930. jún. 19., illetve 1928. márc. 17.-1928. jún. 27. között volt miniszter. 237
