Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)

Tanulmányok - Szotyori-Nagy Ágnes: Egy naiv lélek a fáraók országában. Ifjabb Paikert Alajos három önéletrajzi írásának forráselemzése

szerint Paikert a kairói magyar zsidók áldozata, és egyesek azt állítják, Moussa Green, és Polnauer az oka Paikert visszahívásának.39 A levélhez kapcsolódó magyar nyelvű, „bizalmas” jelzésű kézzel írt összefoglalás további információkat is tartalmaz, amely szerint „a kairói magyar kolóniában uralkodó káros és szomorú helyzet Paykert Alajos ottani működésére vezethető vissza”, amely a jegyzet alapján Fuad király előtt sem titok többé.40

A „recompensatio”, vagyis a fizetés mértéke ebben az önéletrajzában visszatérő módon foglalkoztatja. Paikert az akkor a kairói gyapotmúzeum élén álló Pattantyús Bélát is megkérdezte, aki „túl magasnak tartotta” Paikert fizetési igényeit,41 igaz, a Földtani Intézet és Múzeum igazgatója, Böckh Hugó (1874-1931) épp ellenkezőleg, túl alacsonynak ítélte.42 Paikert ugyanakkor megfogalmazza, hogy fizetését a nagy kairói múzeumok igazgatóinak fizetéséhez mérte,43 az új múzeum megtervezéséért és megszervezéséért pedig külön tiszteletdíjat kért. „Az egész olyan mint egy tervező építész a tervéért kap külön tiszteletdíjat és külön ha egyúttal ezt a tervét mint vezető építész végrehajtja. Én tehát nézetem szerint, [...] túlsókat [...] nem igényeltem.”44 Felmerülhet a kérdés, hogy - legalább részben - nem-e a Paikert által kért fizetés összege is okozta a tárgyalások elhúzódását. Az egyiptomi földművelésügyi minisztérium már 1929 decemberében jelezte Parcheren keresztül a magyar fél felé, hogy a Paikert által megjelölt összeget túl magasnak találják és az Egyiptomban akkor érvényben lévő vonatkozó szabályok sem teszik lehetővé annak megadását. Mindenesetre nyitottnak mutatkoztak arra, hogy Paikert tájékozódó útja során erről további egyeztetéseket folytassanak a megoldás megtalálása érdekében.45 A végül 1931. január 15-i keltezéssel aláírt szerződés 1931. január 7-től 1934. január 6-ig terjedő időszakra szólt. Eszerint az egyiptomi kormány megadta az első fizetési osztályú А-besorolást Paikertnek. A lehetséges évi 1200-1600 közti egyiptomi fontos keretértékből 1400 fontot kapott (Az 1400 egyiptomi font akkor 40.131 pengő

39 Ungarische Kolonie in Cairo Nr. 858/1932. 1932. nov. 26. MOL К 90.4. iratcsomó 1932/6.

40 692/k/1932. Uo. Az összefoglaló készítőjét nem ismerjük. Érdekes, hogy Paikert nevét nem helyesen írta le. - Említést érdemel ugyanakkor, hogy a Kairói Magyar Segélyegylet 1933-ban megszavazta a közgyűlésen, hogy köszönetét írásban kifejezte Paikertnek odaadó működéséért a segélyegyletben; lásd 1933. ápr. 10-i keltezésű Kivonat a közgyűlésről, illetve ugyanezzel a dátummal a Paikertnek írt levélmásolata, MOL К 90.4. iratcsomó 1933/6L

41 Pattantyús Ábrahám Béla (1885-1969) korábban a budapesti mezőgazdasági múzeumban dolgozott és Paikert ajánlotta a kairói pozíciójába. 1927-től az egyiptomi Királyi Mezőgazdasági Társaság kairói gyapotmúzeumának volt az igazgatója. Pattantyús Paikert fizetésigényével kapcsolatos hozzáállásában Paikert felveti, hogy némi irigykedés és féltékenység is lehet, majd ő maga elveti ennek lehetőségét; vö. Paikert 1930. febr. 17-i levele Parchernek, MOL К 90. 2. iratcsomó 1930/7. (Pattantyús véleményében szerepet játszhatott a saját helyzete: egy 1929. évi, a kairói magyarok felsorolását tartalmazó lista szerint Pattantyús múzeumvezetői fizetése évi 8-900 font volt, vö. Polnauer Moussa Greenhez címzett levele, Nr. 292/1929. Liste des Hongrois établis au Caire, MOL К 90: 4. iratcsomó 1932/6.) Ugyanakkor ismert Pattantyús Béla 1929. március 4-én (tehát még a két egyiptomi küldött budapesti utazása előtt kelt) levele, amelyet a földművelésügyi miniszternek írt. Ebben a levélben jelzi, hogy a közelmúltban az egyiptomi mezőgazdasági múzeum

„sondirozáskép” megkérdezte őt, vállalná-e egy létesítendő kertészeti és kertgazdasági múzeum tervezését, szervezését és irányítását. A jelzése bizalmasként történő kezelését kérve a minisztertől, jelzi, szívesen rendelkezésre áll, és akár mint szakértő, akár mint szervező részt venne a munkában, amely „személyi tekintetben is rendkívül nagyot lendítene igen sok nehézséggel küzdő helyzetén.” Ld. Pattantyús 1929. márc. 14. MOL К 90: 2. iratcsomó 1930/7. Ebből érthető, hogy Pattantyús is szívesen vállalta volna a feladatot.

42 Paikert 1930. febr. 7-i levele Parchernek; vö. MOL К 90. 2. iratcsomó 1930/7.

43 Illetve másutt a „magas feltételek” szabását azzal indokolja, hogy azzal is az ország és a maga presztizsét akarja védeni; vö. Paikert 1930. febr. 7-i Parchernek írt levele MOL К 90. 1930/7. Ekkoriban Kairóban működött az Arab művészet múzeuma (1881), a Kopt múzeum (1908), az Egyiptomi múzeum (1900), a Geológiai múzeum (1901); vö. Encyclopedia Britannica, vol. 15. Chicago-London-Toronto 1960, 995.

44 Uo.

45 M. Green levele 1929. dec. 26. Parchernek Bernbe (benne Simaika egyiptomi földművelésügyi miniszterrel dec. 22-én folytatott megbeszélés összefoglalója és a miniszter 1929. dec. 25-i feljegyzésének a szövege) MOL К 90. 2. iratcsomó 1930/7. - Paikert is megírta magánlevélben Parchernek ezt az információt; lásd Paikert 1930. február 7-i levele Parchernek; vö. MOL К 90. 2. iratcsomó 1930/7.

221