Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)

Tanulmányok - Szirácsik Éva: Az uradalomtörténeti kutatások lehetőségei a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban

Az uradalmak felszámolásában aktív politikai szerepet vállaló Donáth Ferenc az 1960-1976 közötti időszakban a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos munkatársa volt, 1964-ben dolgozta föl az 1945. évi földreformot a nagybirtok „igénybevételét” vizsgálva.11 Ekkortájt N. Kiss István elemezte a 17. századi nagybirtokok árutermelését és külkereskedelmét,12 majd pedig a pásztói cisztercita uradalom pálinkafőzési gyakorlatát.13 Nem szabad elfeledkezni Pintér Jánosról sem, aki a múzeum Agrártörténeti Főosztályának a vezetője, majd főigazgató-helyettes volt, ő mutatta be az egri főkáptalani uradalom mezőgazdaságát az uradalmi gazdatisztek visszaemlékezése alapján.14

A múzeumnak az 1960-es évek elején induló nagy vállalkozása a Magyar Nemzeti Levéltárban „E. szekcióként" őrzött Magyar Kamarai Levéltár urbáriumainak és összeírásainak regesztázása volt. Matolcsi János, a múzeum igazgatója így írt erről 1971-ben: „Különösen sokat ígér annak az európai viszonylatban is egyedülálló forráscsoportnak a feltárása, amely urbáriumok és összeírások tükrében mutatja be a XVI-XIX. századi főúri és paraszti gazdálkodást.”15 Az anyaggyűjtés szempontjainak kidolgozásában meghatározó szerepe volt Wellmann Imrének. A regesztázást és a gyűjtött anyag mutatózását Veres Éva történész irányította.

1973-1974 folyamán a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi főosztályának kérésére a korszellemet tükröző stratégiai tervet készített a múzeum szakembergárdája. A tudományos munka céljainak kitűzésekor a következőket fogalmazták meg a múzeumban tervezett „üzemtörténeti kutatásokról”: „Nálunk már a polgári történetírás is tett kezdeményező lépéseket e tekintetben, kutatásának tengelyében azonban a feudalizmuskori nagybirtok, a feudális majorság vagy uradalom gazdaságtörténeti kérdéseit állította. Ennél sokkal fontosabb lenne viszont - gazdasági- és társadalomtörténeti szempontból egyaránt - a polgári korszak üzemtörténeti problémáit feltárnunk és megismernünk. Ezen belül is elsősorban az árutermelő tőkés agrár nagyüzem és a paraszti kisüzem termeléstörténeti gondjairól s a belőlük levonható törvényszerűségekről sajnálatos módon mind a mai napig meglehetősen hiányosak az ismereteink.”16

A hosszútávra megfogalmazott múzeumi irányelvek ellenére már az 1980-as évek elején jelentős uradalomtörténeti feldolgozások folytak, illetve záródtak le a múzeumban. N. Kiss István ekkor rendezte forráskiadványba a Zrínyiek 1670-1720 között keletkezett gazdasági iratait. A múzeum új munkatársaként Fülöp Éva az Esterházyak tatai uradalmának a 18. század első felében végbemenő megszervezésével és igazgatásával foglalkozott doktori disszertációjának témájaként. A másik akkori új munkatárs, az etnográfus Knézy Judit a dél-dunántúli uradalmak 18-19. században élt alkalmazottainak kutatását választotta témájául. Für Lajos két uradalmi témán is dolgozott ekkor. Az egyik a csákvári uradalom kutatása volt a két

11 Donáth Ferenc: A nagybirtok igénybevétele az 1945. évi földreform során: In: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964., Budapest, 1964.61-78.

12 N. Kiss István: Nagybirtokok árutermelése és külkereskedelme a XVII. századi Magyarországon. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968. Budapest, 1968. 135-156.

13 N. Kiss István: Pálinkafőzés a pásztói cisztercita uradalomban. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970. Budapest, 1970.183-192.

14 Pintér János: Az egri főkáptalani uradalom mezőgazdálkodása az 1928-1929. évben. (Az uradalom gazdatisztjeinek tükrében.) In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1971. Budapest, 1970. 307-330.

15 Matolcsi János: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum működésének 75 éve. 1896-1971. Budapest, 1971. 37.

16 Vlcskó Lajos-Für Lajos-Fábián Gyula: A mező-, élelmiszeripar-, erdő- és vadgazdaságtörténeti múzeumi tevékenység fejlesztésének egyes kérdései. In: Takács Imre (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974. Budapest, 1975. 19.

201