Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Szirácsik Éva: Az uradalomtörténeti kutatások lehetőségei a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban
világháború között, míg a másik témaként említhetjük a mezővárosok küzdelmét a földesurasságok ellen a 18. században.17 P. Erményi Magdolna a 18. századi nagyuradalmakban folytatott gyümölcstermelésről írt.18 A múzeum munkatársainak ekkortájt számos uradalomtörténeti témájú írása került be a múzeum évkönyvébe. 1985-ben Für Lajos,19 Fülöp Éva20 és Csorna Zsigmond21 tanulmánya jelent meg. Az 1987-es évkönyvben pedig Pálmány Béla,22 Für Lajos,23 Knézy Judit,24 Fülöp Éva25 osztotta meg a szakmával uradalomtörténeti kutatásaik eredményeit. 1990-ben további tanulmányok láttak napvilágot P. Erményi Magdolna,26 Pálmány Béla27 és Fülöp Éva28 tollából. Az 1980-as évek elején, a még életben lévő uradalmi tisztviselők emlékeinek összegyűjtését kezdeményezte Pintér János és Für Lajos, aminek hatására több visszaemlékezés került a múzeum gyűjteményébe.29 Abban az esetben, ha az uradalmi tisztviselő életkora már nem tette lehetővé az önéletírás készítését, akkor interjút készítettek vele.30 A Pintér János és Fürt Lajos által megkezdett munka folytatásaként Fülöp Éva több interjút is rögzített ilyen módon.31 A hanganyag és az emlékiratok feldolgozására tudunk példákat hozni. Nagy Vencel OSB hanganyagát használta forrásként Fülöp Éva.32 Oroszi Sándor Kégel Árpád „Vadgazdálkodás a Magas-Tátrában” című visszaemlékezését elemezte.33 A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban érdekes módon a rendszerváltást követően a nagyszabású uradalomtörténeti kutatások lényegében megszűntek. A korábban nagy lendülettel alkotó uradalomtörténeti műhely működése az 1990-es évektől gyakorlatilag nem mutatható ki a múzeum évkönyveiben. 17 Szabó Lóránd: Számvetés a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos tevékenységéről 1975-től. In: Für Lajos (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983. Budapest, 1983.6-12. Ugyancsak az 1960-as évek közepétől folyó, az 1980-as években kibontakozó uradalomtörténeti kutatásokra hívta fel a figyelmet Für Lajos is. Lásd: Für Lajos: Az agrártörténeti kutatások mérlege. In: Für Lajos (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983. Budapest, 1983.110-114. 18 P. Erményi Magdolna: Gyümölcstermelés a nagyuradalmakban a XVIII. században. In: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983. Budapest, 1983.113-144. 19 Für Lajos: A csákvári uradalom állatállománya, 1920-44. 1. rész. In: Für Lajos (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985. Budapest, 1985. 317-340. 20 Fülöp Éva: Halgazdálkodás a tata-gesztesi Esterházy-uradalomban az 1740-es években. In: Für Lajos (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985. Budapest, 1985.485-520. 21 Csorna Zsigmond: A pannonhalmi főapátság és magyarországi Bencés rendházak küzdelme a filoxéra ellen. In: Für Lajos (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985. Budapest, 1985.173-214. 22 Pálmány Béla: Majorsági állattenyésztés a szécsényi uradalomban (1797-1851). In: Für Lajos (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987. Budapest, 1987. 189-212. 23 Für Lajos: A csákvári uradalom állattenyésztése, 1920-1944. II. rész. In: Für Lajos (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987. Budapest, 1987. 223-244. 24 Knézy Judit: Uradalmi alkalmazottak és életmódjuk a csurgói uradalomban. In: Für Lajos (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987. Budapest, 1987. 285-310. 25 Fülöp Éva Mária: Fejezetek a tihanyi apátság balatonendrédi gazdaságának történetéből (1716-1945). In: Für Lajos (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987. Budapest, 1987. 311-340. 26 P. Erményi Magdolna: Gyümölcstermelés a Pannonhalmi Bencés Főapátság füssi gazdaságában a századfordulón. In: Pintér János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989. Budapest, 1990.155-181. 27 Pálmány Béla: A szécsényi uradalom kísérlete földművelési rendszere korszerűsítésére az 1830-1840-es években. In: Pintér János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989. Budapest, 1990. 493-516. 28 Fülöp Éva Mária: A Tihanyi Bencés Apátság uradalmának gazdasági kapcsolata (1845-1945). In: Pintér János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989. Budapest, 1990. 519-532. 29 Knézy Judit: A századfordulón készült uradalmi fényképek a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994. Budapest, 1994. 308-309. 30 Dr. Fülöp Éva Mária közlése. 31 Knézy, 1994. 308-309. 32 Fülöp Éva: A képzett rendi ellenőrzés kialakulása a bencés kongregáció birtokain. In: Falvak, földek, földművesek. Bp., 2004. 201-218. 33 Oroszi Sándor: Javorina története 1875-1936 között. Kégel Árpád: Vadgazdálkodás a Magas-Tátrában. In: Oroszi Sándor (szerk.): Erdészettörténeti Közlemények LXXXVL. Budapest, 2012. 51-65. 202
