Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Vörös Éva: Egy gyűjtemény - két fotográfus - négy helyszín. Állami ménesbirtokokról készült fotográfiák a 19. század utolsó évtizedéből
MESTER ÉS TANÍTVÁNY Az egykori tanítvány, Erdélyi Mór tevékenységének összevetése mesterével, Ellinger Edével kihagyhatatlan és érdekes kiegészítés mindkét fényképész munkásságában. Az általuk készített fotográfiák témái között vannak párhuzamok. A megállapítást a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban őrzött fényképek átnézésére vonatkozóan rögzítjük. Amíg viszont Ellinger Ede elsősorban műtermi fényképész, addig Erdélyi Mór már a klasszikus értelemben vett fotóriporterek első nemzedékéhez tartozott. A két fotográfus munkakapcsolata az 1884-1891 közötti időszakból indul, amikor Erdélyi Mór inasként tevékenykedett Ellinger Edénél. Munkáik alapján megállapítható, hogy a legjelentősebb közös agrártörténeti téma a négy állami ménesbirtok Mezőhegyes, Bábolna, Kisbér, Fogaras a korabeli földművelésügyi minisztérium megrendelésére történő lefényképezése. A felvételek egy részét publikálták a Vasárnapi Újság különböző számaiban.20 A Mezőgazdasági Múzeum Dokumentációs Gyűjteményében őrzött korabeli intézményi adminisztráció alapján megállapítható, hogy Mezőhegyes, Kisbér és Bábolna esetében az 1890-es években készült fényképek egy részét, valamint a birtokok tárgyait, dokumentumait többnyire a Földművelésügyi Minisztérium ajándékozta a múzeumnak.21 Érdekesség, hogy a fényképen megörökített tartalom megelevenedik a ménesbirtokokat bemutató egykori ménesbirtokokról szóló kiállításon, modellek formájában is például: „gabona elevátorral, kenderáztató telep áztatóval”.22 A mostani feltárás és beazonosítás alapján a fotográfustól beérkezett fényképek számbeli megoszlása a következő: a legtöbb Mezőhegyesen készült 59 felvétel, Bábolnán 41, Kisbéren 24, míg Fogarason 2. Nagy részük albumin technikával, a fotográfus által használt díszes verzóval adjusztált. A magán adományozók közül érdemes kiemelni Ruisz Gyulát (1857-1930), akinek 1930-ban hagyatékaként került be néhány Ellinger Ede által készített fénykép és album.23 Ruisz Gyula személye nem csak gyűjteménytörténeti vonatkozásban fontos, hiszen korának egyik legfelkészültebb agrárszakembere volt. Három állami birtokon komoly szerepe volt a gazdálkodás és a birtokirányítás megszervezésében, kialakításában: Mezőhegyesen kezdetben gyakornokként dolgozott, majd igazgatósági titkár, gazdasági intéző, kerületi vezető, legvégül Bábolnán és Kisbéren volt a birtok igazgatója. Az 1900-as Párizsi Világkiállításon ő rendezte az „állami lótenyészintézetek” bemutatását.24 Erről az eseményről Erdélyi Mór fotográfiái is tudósítanak.25 Ruisz Gyula többször járt külföldön, Poroszországban, Szászországban és Svájcban is, hogy elsősorban gazdasági és közgazdasági ismereteit bővítse. Számos tanulmánya, cikke jelent meg a korabeli 20 Baki Péter: A Vasárnapi Újságban publikáló fényképészek névrepertóriuma (1884-1914) In: http://www.fotoklikk. hu/aktualis (megtekintve 2013. május 3.) 21 Knézy Judit: A századfordulón készült uradalmi fényképek a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. In: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994. 307. (A továbbiakban Knézy J.: A századfordulón készült 1992- 1994.) 22 A Magyar Kir. Mezőgazdasági Múzeum tájékoztató szak-katalógusa. Budapest, A M.Kir. Mezőgazdasági Múzeum kiadása, 1902. 20. 23 Magyar Mezőgazdasági Múzeum Dokumentációs Gyűjteménye (a továbbiakban MMgM MD) Történeti Irattár i.sz.: 179/1930. 24 http://mek.oszk.hU/03600/03630/html/r/r22340.htm (megtekintve 2013. május 9.) 25 Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteménye (továbbiakban MMgM EF) Lt.sz. EF 1606-1752. 172
