Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Takáts Rózsa: Nagy Ferenc tordai gyümölcsfaültetvényének jegyzéke, 1862.
A TORDAI GYÜMÖLCSFAISKOLA ÁLLOMÁNYÁNAK EREDETE. NAGY FERENC HAZAI ÉS KÜLFÖLDI KAPCSOLATAI A 19. század közepén erősödött fel és tudatosodott a gyümölcstermesztésben - elsősorban Entz Ferenc,45 Girókuti P. Ferenc,46 Bereczki Máté47 és társaik tevékenysége eredményeképpen - a tájak alapvető adottságaihoz igazodó nemesítési igény, a hasonló körülmények között eredményesen termeszthető, ellenállóbb fajták országos elterjesztésének fontossága. Ebben gondot okozott a megfelelő fórumok és a pomológiai szakirodalom híján a fajtanevek sokfélesége, vagyis a különböző vidékeken azonos gyümölcsre használt elnevezések párhuzamossága (szinonimák), a fajtaazonosság ellenőrizhetetlensége. Legtöbbet e téren Bereczki Máté és az általa „Erdély gyümölcsészetének Nestora”-ként48 emlegetett Nagy Ferenc tettek, utóbbi főként a helyi fajták minősítésével, vizsgálatával egybekötött gyümölcskiállítások, az általa is végzett gyümölcstermesztés és a gazdasági egyesületalapítások révén. Bereczki Máté a Kunágota határában fekvő gyümölcsösébe 1874-ben több fajtát egyenesen Nagy Ferenctől, Kolozsvárról kapott (a „Batull” almát; a Havasi fürtös almát „Montinesko” alma név alatt, a Bánffy Pál almát, a Mosolygó almát).49 E közvetlen fajtabeszerző kapcsolaton fölül Bereczki a Gyümölcsészeti vázlatok köteteiben több almafajtánál említi, hogy elsőként Nagy Ferenc leírásából ismerte meg. így például az Erdély szépe, a Mádai kormos, a Magyar tángyér és Szász tángyér almákat [utóbbiak a ’tányér’ szó székely változatát is őrzik nevükben], a Batul, a Pónyik, a Havasi fürtös, a Marosszéki piros páris egyik változatát, a Markodi nőzsér és a Mosolygó almákat). * * * A most közölt kézírásos lista „Tudni valók” rovatában sok helyütt olvasható a gyümölcsfajta forrása, közülük a külföldiek a kor legnevesebb belga, holland, francia pomológusai, a nyugat-európai fejlett gyümölcsészeti szakirodalom képviselői. A belga Van Mons Társaság volt az egyik fő beszerző forrása Nagy Ferencnek, amelytől a részletesen fel nem sorolt, nyolc őszibarackfajtával együtt összesen 16 gyümölcsfajta származott kertjébe. E társaság 1854. január 1-jén kezdte meg működését Saint-Remy-Geest-ben, a Jodoigne-től négy kilométerre fekvő kis brabanti faluban. Az alapítók egyik fő célja Jean-Baptiste Van Mons (1765-1842) gyümölcsész hagyatékának és híres faiskolájának a megmentése volt. Másik fő céljuk a pomológiai tárgyú ismeretterjesztő, közművelő feladat felvállalása volt, melyet a belga és külföldi gyümölcsfajták lehető legnagyobb számban történő gyűjtésével és tanulmányozásával, a legjobbnak minősített variánsok, fajták megismertetésével, a tár45 Entz Ferenc (Sümeg, 1805. december 6. - Promontor-Budafok, 1877. május 9.), orvos, szőlész, kertész, az MTA levelező tagja (1858). Entz Géza (1842-1919) zoológus apja. 46 Girókuti (Pinczker) Ferenc (Juta, Somogy vm„ 1816. július 23. - Bp., 1895.szeptember 16.), mezőgazdász, közgazdasági író. Bővebb életrajzát lásd: Szabó Lóránd: Girókuti P. Ferenc. In: Magyar agrártörténeti életrajzok, А-H. Szerk.: Für Lajos, Pintér János. Bp., Kiad. Magyar Mezőgazdasági Múzeum. 1987. 641-644. 47 Bereczki Máté (Romhány, 1824. szept. 24. - Kunágota, 1895. dec. 9.) pomológus. Részletes életrajzát lásd Tolnay Gábor (szerk.): i. m. 1. kötet, 12-22. (Elektronikus kiadás.) 48 Bereczki a Gyümölcsészeti vázlatok 1. kötet, 1877.315. oldalán az ’Erdély szépe alma’ leírásában nevezi így a „boldogult Nagy Ferencet.” A nesztor általában valamely testület, csoport legidősebb tagja. Görög eredetű szó. Nesztor, görög mitológiai alak, a bölcsességéről híres, magas kort megért püloszi király volt, aki Homérosz Iliászában és Odüsszeiájában is szerepel. 49 Batul - Bereczki, i. m. 2. kötet 295.; Havasi fürtös alma - Bereczki, i. m. 2. kötet 365.; Bánffy Pál alma - Bereczki, i. m. 3. kötet 425.; Mosolygó alma - Bereczki, i. m. 3. kötet 427. in
