Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Fülöp Éva Mária: "Kedves Hazámfiai, mozdulni kell…" Egy elfeledett georgikoni: Angyalffy Mátyás András (1776-1839)
Megemlítjük, hogy ezen aláírók közül többen az Állattenyésztő Társaság első aláírói ívein is megtalálhatók a támogatók között.314 Továbbra is elmondhatjuk, hogy tanulságos lenne „a más, nem Széchenyi István nevéhez kapcsolódó, de hasonló jellegű társulásokban, vállalkozásokban részt vállalók”315 körének, a csoportok egymás közötti kapcsolatrendszerének további vizsgálata. A lap kiadása viszonylag hamar, már 1825-ben félbeszakadt. Újjáélesztése érdekében Angyalffy azzal a lehetőséggel is élt, hogy a korabeli sajtóban adja hírül a tervezett folytatást. így 1828 szeptemberében a Magyar Kurírban316 „Tudósítást”, azaz hirdetést tett közzé az 1829 elejétől tervezett ismételt kiadásról, vagy ahogyan ő fogalmazott, a folytatásról. ígérete szerint, „Mindennémű tökélletesítésén egész erőmből igyekszem, a mennyire tsak az előfizetők’ száma meg fogja engedni.”317 A folytatás első száma 1829. január 1-jén, а „III. darab Nro. 1.” számmal meg is jelent. Ám 1831 májusában már arról kellett értesítenie az érdeklődőket, hogy folytatja a lapot, annak ellenére, hogy sem az előfizetők, sem az „értekezők” száma nem biztatná a folytatásra. Mivel a nemzetnek szüksége van a gazdasági írásokra, így ezentúl, a Tudományos Gyűjtemény mintájára, legalább „hónapos fűzetekben” próbálja megjelentetni a folyóiratot.318 319 Azonban ez év júniusában a MGB további kiadási sorozata végleg félbeszakadt. A Juhász-Káté... megjelentetése A MGB kiadásának feladataival küzdve Angyalffy párhuzamosan dolgozott Juhász- Káté...TM című könyve elkészítésén is, de „Szűntelenvaló egészségem’ változása miatt” késett a befejezéssel. 1829 tavaszán még azt írta, hogy az azévi medárdi vásárra kívánta megjelentetni, de csak az augusztusira lesz kész.320 A végül 1830- ban megjelent Juhász-Káté...321 a kor adott gazdasági kérdésére válaszul született meg, mivel a gyapjúkonjunktúra idején a gyapjúkivitel növelése érdekében a merinó fajta igényesebb tartásával kapcsolatos ismeretek bírásának igénye előtérbe került a nagybirtokokon.322 Angyalffy folyóiratainál valóban „sikeresebb volt »a magyar gazdasági cselédek, s egyéb mezei köznép számára és hasznára«” 1830-ban Pesten kiadott Juhászkáté című könyvével. Ez a kor pillanatnyi igényeihez igazodott, hiszen a gyapjúkivitel 314 Benyovszky Zsigmond gr., Draskovich György gr., Festetics Vince gr., Orczy György br., Orczy László br., illetve, a Juhász-kátét kiadó Trattner és Károlyi nyomda tulajdonosa, Károlyi István (?-1863) is jegyezte az aláírói ívet. Aláírás Állat-tenyésztő társaságra 1830-czon kezdve 1835 végéig. 1., 2. ív. MMgMA III. 7752., 7753.; Fülöp É.: Állattenyésztő Társaság. 1994, 36-38. 315 Fülöp É.: Állattenyésztő Társaság. 1944, 31. 316 A Bécsben megjelenő lapot 1827-től Márton József (1771-1640) nyelvész, egyetemi tanár, lapszerkesztő, 1831-től a Magyar Tudós Társaság levelező tagja szerkesztette. 317 Angyalffy m. k.: Tudósítás. A Mezei Gazdák’ Barátja'folytatásáról. Pest, 1828. szept. 30. Magyar Kurír, Nr. 30. Indúlt Bétsből, Pénteken, October’ 10-dikén, 1828. p. 252. 318 Az előfizetés postán, Eggenberger könyvárusnál vagy a szerző és kiadó lakásán lett volna lehetséges. Tudósítás, a’ Mezei Gazdák' Barátja folytatásáról. MGB XII. D. Nro. 10.1831. máj. 8. pp. 255-256. 319 Juhász-Káté, vagyis a’juhok’ tartásáról, tenyésztéséről, javittásáról 's nemesíttéséről, használásáról szálló közértelmü rövid oktatások, / irta / a’ magyar gazdasági cselédek’ 's egyéb mezei köznép' számára ’s hasznára / Angyalffy M. A. / Pesten, Petrózai Trattner J. M. és Károlyi István tulajdona. 1830. 320 Panaszolja, hogy gyengélkedése és a MGB munkálatai miatt nem tudta érdemben elkészíteni a kötetet, amely végül is csak a rákövetkező évben, 1830-ban jelent meg. MGB IV. Darab Nro. 9. 1829. ápr. 30. p. 273. 321 Angyalffynak ez az alapvető munkája két példányban is megtalálható a MMgMK-ban. Az egyik kötet possessori bejegyzése szerint: „Ruisz Gyula könyvtárából”. Ruisz Gyula (1857-1930) a bábolnai és kisbéri ménesbirtok igazgatója volt. Tanulmányútjain és néhány közlésében maga is foglalkozott a juhászattal. 322 Kurucz Gy.: Georgikon 200.1996,19., 93. 99
