Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Fülöp Éva Mária: "Kedves Hazámfiai, mozdulni kell…" Egy elfeledett georgikoni: Angyalffy Mátyás András (1776-1839)
növelése az uradalmak egyik legfőbb törekvése volt.”323 A könyvben részletesen tárgyalta a nemesítés, az akiok, a tartás általános szabályai, a nyári és téli tartás, a húshasznú állatok, a tej- és gyapjúhaszon, a betegségek és orvoslásuk témaköreit, de még a „juhászebekről” is szólt. A gyapjúmennyiség becslésénél a korabeli átszámításai kulcsot alkalmazta: eszerint egy állatról másfél font nyerhető. A legelő minőségétől függően 3-5 vagy 12-20 állatra 1200 négyszögöllel számított holdat tartottak szükségesnek. Átlagosan „egy jó és alkalmatos júh legelőnek egyegy 1200 Dőlés holdja eltarthat 10 darab juhot.”324 A tömeges elhullások megakadályozását abban látta, hogy az állományt egész évben egyenletesen kell táplálni, s ez nem lehetséges a termesztett takarmányok nélkül: „Sokkal okossabban gondolkodnak erre nézve más némely nemzetek’ gazdái, különössen az Ánglusok, kik nemcsak jó száraz takarmányról elégről gondoskodnak, hanem még répával, kolompárral, ’s más egyéb gyökérrel is tartják télen a’ juhaikat...”325 A Magyar Tudós Társaság tagja Az Angyalffyval kapcsolatos fentebbiekben bemutatott korabeli tudósításokban, illetve a későbbi szakirodalomban egynéhány helyen előfordul az az állítás, hogy több külföldi gazdasági társaságnak volt tagja. Azonban ezek pontosabb meghatározására maga Angyalffy sem tér ki folyóirataiban. Mindössze két konkrét adatot találtunk erre vonatkozóan. Egyrészt a reformkor emblematikus folyóirata, a Széchenyihez is köthető, 1832-ben indult Jelenkor sommás gyászjelentésében: „a brünni morva-sziléziai gazd. társ. tagja”.326 Másrészt, a Keszthelyen, a Georgikon megalapítása centenáriumára kiadott Emlékkönyvben-. „A cs. kir. bécsi és gráczi gazdasági egyleteknek rendes... tagja.”327 Angyalffy Mátyás Andrást 1832. március 9-én a Magyar Tudós Társaság328 levelező tagjává választották.329 A társaság létrehozásában közismert gróf Széchenyi István kezdeményező szerepe, a „köz szellem... felköltésére ő mindenek előtt az egyesületi eszmét hívta életbe, mely a hazafiakat közcélok létesítésére képesítse”.330 Angyalffy egy tudós társaság felállításának ötletét a kezdetektől támogatta. A MGB-ban 1829-ben például George Washingtonnak, Arthur Younghoz az amerikai gazdaságról írott leveléről tudósított. Fontosnak tartotta, hogy Young „Titoknokja volt azon a’ Gazdaság’ előmozdítására felállítódott, és most-ís virágzó társasági Intézetnek, melly Londonban „Board of Agriculture” nevezet alatt esmeretes.”331 A MGB hasábjain 1830-ban is írt a gazdasági társaság szükségességéről.332 A beküldött hozzászólások közt Hoffmann István lepsényi számtartó, akinek nevét fentebb a tagosítás támogatói közt említettük, sajnálattal állapította meg, hogy külföldön gazdasági társaságok és a MGB-hoz hasonló folyóiratok már régebben 323 Kurucz Gy.: Georgikon 200. 1996, 20. 324 Juhász-Káté... 1830,49. 325 Juhász-Káté... 1830,45. 326 Jelenkor, Pest 1839. (ápr. 3. szerda) 27. sz. 327 Emlékkönyv... 1897,24. 328 A Magyar Tudományos Akadémia elődje. „Mindenek előtt kötelessége e Társaságnak a honni nyelvet mívelni és gyarapítani.” Az előkészítő bizottság 1827-ben alakult meg, vezetőségét 1830-tól választották meg. 329 Balásházy J.: Emlékbeszéd. 1846, 85.; Szinnyei J.: Magyar írók. 1891, 179.; RNLI. 1911, 654. 330 Toldy F.: A magyar nemzeti irodalom. 1873, 82. 331 'W[ashington] Györgynek Young Arthurhoz írtt levele az Amérikai gazdaságról, kivonásban. MGB III. Darab. Nro. 7. Jan. 22.1829. p. 97. 332 MGB VIII. Nr. 6. Ápr. 18.1830. pp. 81-87. 100
