Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Tanulmányok - Takáts Rózsa: Céhes kézműipar forrásai a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban II. Iratok
A céhes kézműipar forrásai a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban II. Iratok* TAKÁTS RÓZSA A magyarországi céhes kézműipar forrásainak katasztere című,* 1 alapvető munka 1974- ben történt lezárása, majd megjelenése óta egyes tanulmányok folyamatosan közük a különböző múzeumi és levéltári gyűjteményekben feltárt kiegészítő anyagot.2 Jelen összeállítás a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattárában található céhtörténeti források közül azokat ismerteti, melyek e testületek alapvető működéséhez tartoztak. A Céhkataszterben jelzett 27 darabbal szemben ma már közel 130 olyan dokumentum van a múzeum gyűjteményében, amely kapcsolatban áll a kézművesipar céhes korszakával. A Közlemények korábbi kötetében a numizmatikai gyűjtemény céhes pecsétnyomóit ismertettük.3 A most bemutatott dokumentumok e tárgyakhoz nem kapcsolódnak, ugyanis egymástól függetlenül kerültek be, részben a múzeum gyűjtőhálózatának közvetítésével, részben antikvár vásárlással. A legnagyobb számú gyarapodás itt is az 1970-es évek közepéig történt. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattárát 1959-1960 folyamán szervezték meg. 1960-ban megkezdett leltárkönyve ekkor még vegyes anyagot, iratokat, fotókat, térképeket, aprónyomtatványokat, kéziratokat, különlenyomatokat, törzskönyveket, de még a hagyatékokból bekerült ritkább könyveket is magába foglalt.4 Évek múltával a gyarapodás több lépésben szükségessé tette a fenti gyűjtemény dokumentumtípusokként való szétválasztását, a szakleltárkönyvek felfektetését. így jött létre a múzeum Adattárának akkor III. számú gyűjteménye, amely ma az „Agrártörténeti iratok gyűjteménye (AI)” nevet viseli, s főként egyedi, vagy kevés példányszámban sokszorosított iratokat őriz. Ma megközelítően 10 ezer egységből áll, történeti forrásértéke vegyes. A legelső kiállításokból is találhatók itt dokumentumok, köztük értékes és egyedi iratok a céhes iparra vonatkozóan, melyeket a múzeum - alapítása után nem sokkal, a századfordulón - minisztériumi jóváhagyással, körlevelekben kért be egyénektől, hatóságoktól, intézményektől.5 * Itt mondok hálás köszönetét Bakács Bernadett, Dóka Klára, Papp Zsófia és Sölch Miklós levéltárosoknak pótolhatatlan segítségükért. 1A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere 1-2. Szerk. Éri István, Nagy Lajos, Nagybákay Péter. Bp. 1975- 1976. (A továbbiakban Céhkataszter) 2 Ezeket összefoglalják az alábbi irodalom- és forrásjegyzékek 1976 utánra vonatkozó részei: Magyarország kézművesipar-történetének válogatott bibliográfiája. Szerk. Domonkos Ottó-Nagybákay Péter, MTA Néprajzi Kutatóintézet, Bp. 1992. 461.; Az MTA VEAB Kézművesipartörténeti Munkabizottsága publikációinak tartalommutatója. 1972-1999. Összeáll. Szulovszky János, Bp.-Veszprém 2001. 44. http://iparmuzeum.hu/kepek/Munkabizottsg/VEAB_kiadvanyok_tartmutato.pdf (Ennek és a további internetes forráshivatkozások megtekintésének időpontja egyöntetűen: 2011. szeptember 15.) és a Magyar kézművesipar története. Szerk. Szulovszky János. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Bp. 2005. 471-484. 3 Takáts Rózsa: A céhes kézműipar forrásai a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban I. Pecsétnyomók. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004. 321-359. 4 A leltározás kiterjedt a múzeum korábbi - akár alapítás korabeli -, még leltározatlanul őrzött irataira is. 5 Az iratgyűjtemény anyagát részletesen ismerteti Takáts Rózsa: Az Agrártörténeti Iratok Gyűjteményének történe. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007.125-150. 37
