Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Tanulmányok - Takáts Rózsa: Céhes kézműipar forrásai a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban II. Iratok
A gyűjteményben közel 130 olyan dokumentum található, amely bizonyára céhes iparosok kezében fordult meg, vagy a korai kézműipar általános szabályozásához tartozik (törvények, rendelettervezetek, limitációk). E dokumentumok a mezőgazdasági tevékenységhez, vagy az előállított nyersanyagokhoz szorosan kapcsolódó iparágakat képviselik. Elsőként azokat az iratokat ismertetjük, amelyek közvetlenül a céhek alapítását, belső szervezeti működését szabályozzák vagy azt tükrözik. Ezek között a legértékesebbek a céhprivilégiumok, céhkönyvek, de ugyancsak a jelentősek közé sorolhatók a bizonyságlevelek, vándorkönyvek is. Egyes céhes ügyekkel, kérelmekkel, szerződésekkel kapcsolatban is találhatók vegyes fontosságú iratok, nagyobb számban fellelhetők limitációk, élelmiszerárakkal kapcsolatos határozatok, sőt számlák is, amelyekről terjedelmi okok miatt jelen tanulmányban nem adunk leírást.6 A feldolgozás iratfajtánként (azon belül időrendben) veszi sorra a fenti dokumentumokat. A rövid formai és tartalmi ismertetésen túl némelyik bővebb kivonatát, vagy betűhívségre törekedve teljes szövegét közli, majd utal a más közgyűjteményekben fellelhető kapcsolódásokra. I. PRIVILÉGIUMOK 1. Szabadságlevél cikkelyek Moson-Magyaróvár erőssége és Moson vármegye patkolókovácsai és bognárai számára (1638, 1640 és év nélkül - Magyaróvár, Moson vm.) AI. 7627. leltári szám.7 10 X 31 cm, 24 lap. Kézzel írt, füzetbe összefűzve. Későbbi évekből származó másolat, egy kéz írása. Német nyelvű. Tartalom: A császári és királyi Magyaróvári erősség és a tekintetes Moson vármegye kézművesei, mégpedig patkolókovácsai és bognárai közönségének III. Ferdinánd (1637-1657), Magyarország királya által 1638. május 15-én kiadott szabadságlevél, s annak a Mosoni kerület és megye 1640. március 20-ikán tartott generális ülésén történt megerősítése. Első része az 1638-ban kiadott céhartikulusok lejegyzett, dísztelen másolata. A 31 cikkelyből álló szabadalomlevelet zombori Lippay György egri püspök (1635- től kancellár) 1638. május 15-én hitelesítette, s a méltóságsorban 23 országos tisztség viselője (kapitány, bán, mágnás és püspök) szerepel. A második rész különálló záradéka szerint 1640. március 20-án Czeglédi Demeter, Moson vármegyei esküdt jegyző másolta és hitelesítette a kihirdetett szabadalom tartalmi másolatát. Ez utóbbi hitelesítések sem eredetiek, tehát az irat még későbbi évekből származik. A privilégium német nyelvű másolata megtalálható az Országos Levéltárban.8 6 5 szabadalomlevél, 1 legényrendtartás, 1 irat privilégiummal kapcsolatban, 1 céhkönyv és 1 esküminta, 18 bizonyságlevél, 2 vándorkönyv. A céhek belső működésével szorosan összefügg további 20 irat (kérvények, szerződések), az általános céhszabályozás országos vagy helyi rendeletéiből pedig 3 dokumentum található. A fennmaradó több mint 80 irat kézművesek munkájával kapcsolatos számlát, kisebb jelentőségű kérvényeket, engedély-ügyeket tartalmaz, melyek közé 6 limitációt is besoroltunk. (Ebből kettő kifejezetten céhes termékekre vonatkozik.) 7 Nem szerepel a Céhkataszterben. 1977. június 2-án leltározták, vásárlás révén került be. 8 Mosonmagyaróvár, bognár-kovács, 1638-as másolat, német nyelvű, király által kiadva. MOL. C 25 - Mosón m - N.4. (Trostovszky Gabriella: Céhiratok a Magyar Országos Levéltárban. Magyarországi kormányhatóságok. 1. rész. Céhprivilégiumok. Tematikus mutató, Magyar Országos Levéltár. Bp. 1996. 145.) 38
