Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Széchenyi-Emlékülés - Szőllősy Gábor: "Pesti Gyep" lóversenybárcák a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Numizmatikai Gyűjteményében
„Pesti gyep” lóversenybárcák a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Numizmatikai Gyűjteményében SZŐLLŐSY GÁBOR A lóversenyzéssel kapcsolatos hazai numizmatikai anyagban található egy jellegzetes tárgycsoport. Az érmek alakja és kivitele változatos, az éremkép lovat, vagy lovon ülő zsokét ábrázol, és „Pesti Gyep”, „Debreczeni Gyep”, „Székesfehérvári Gyep” stb. felirat látható rajtuk. Ilyen bárcákból több darabot őriz a Magyar Mezőgazdasági Múzeum is. E tárgyak rendeltetése meglehetősen kevéssé ismert mind a numizmatika, mind a lóversenyzés szakemberei körében, ezért indokolt rövid ismertetést adni eredetükről. Az éremtanban lóversenybárcáknak nevezett érmek használatáról a pesti lóversenyzés hivatalos kiadványai, a Gyepkönyvek adnak felvilágosítást. Az 1830. évi Gyepkönyv így ír az Állattenyésztő Társaság 1830. június 11-i közgyűlésének határozatairól: „4. A tagok [...] a’ versenzés idejekor, bizonyos jel által megkülönböztetve a’ néző álláson arra készült jobb helyeken tartózkodhatnak a meghatározandó zártszékbért letévén”.1 A következő évi Gyepkönyv az 1831-i közgyűlés határozatairól: „5. A résztvevő tag kap versenzéskor egy jelt, hogy megismertetvén, váltott zártszékéhez juthasson, a’ legjobb helyen, a’ Bíróság mellett”.2 Mindkét esetben magyarázatra szorul a „tag” kifejezés. Az Állattenyésztő Társaságban rendes tagnak az számított, aki 6 évre írt alá, 10 Ft/fő/év összegű tagsági díjat („részvényt”) vállalva. Az 1832. évi Gyepkönyv összefoglalva közreadja az összes érvényben lévő rendelkezést. Ebben is szó esik a lóversenybárcákról: „Minden Tag évenként egy versenyjelt kap, mely által megkülönböztetve az egész versenyzés ideje alatt a’ nézőállás minden helyeire fizetés nélkül juthat, ‘s az Elítélő melletti külön korlátozatban egyedül az ily jelt előmutató Tag bocsáttatik.” „Jelváltók azok, kik neveiket az aláíró-ívre fel nem jegyeztetvén csak egy évre váltanak versenyjelt, ‘s így a’ valóságos tagok közé nem számoltatnak ugyan, mindazáltal az azon évi egész versenzés alatt, szintúgy, mint emezek, a’ nézőállás minden helyére szabad bemenetellel bírnak, csakhogy a’ váltott jelt előmutatni ne mulasszák el”.3 Vagyis egy olyan megkülönböztető jelről, jelvényről van szó, amelyet csak az arra jogosultak kaphattak meg, és amelynek felmutatása (viselése) révén juthattak hozzá az őket megillető kedvezményhez. 1 Andrássy György és Döbrentei Gábor: Gyepkönyv 1830. - 1830-ki jelentés a Magyarországi Állattenyésztő Társaság munkálkodásáról. 20. 2 Andrássy György és Döbrentei Gábor: Gyepkönyv 1831. - 1831-ki jelentés a Magyarországi Állattenyésztő Társaság munkálkodásáról. 16. 3 Andrássy György és Tassner Antal: Gyepkönyv 1832. - 1832-ki jelentés a Magyarországi Állattenyésztő Társaság munkálkodásáról. 24. 305
