Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)

Tanulmányok - Farkas Gyöngyi: "Ötéves tervért, békéért! Több gabonát a hazának!" Mezőgazdasági propaganda az 1950-es évek Közép- és Kelet-Európájában

nek, illetve a cséplőgéptől egyenesen a begyűjtőhelyre vigyék a búzát. A gazdák a rendkívül magas adó- és beszolgáltatási terhek ellen, amelyek sokszor a családok megélhetését és az újratermelés feltételeit is veszélyeztették, a termény egy részének elrejtésével próbáltak védekezni. A kormány ezt a közös szérűn történő cséplés elrendelésével, valamint a cséplés szigorú ellenőrzésével, az elcsépelt termény nyilvántartásba vételével próbálta megakadályozni.35 A „cséplőgéptől a begyűjtőhelyre” jelszó arra vonatkozott, hogy a közös szérűről a gazdák ne vigyék haza a portájukra az elcsépelt terményt, ahol nagyobb lehetőség nyílt elrejtésére, hanem rögtön adják át a begyűjtő szerveknek a rájuk kirótt terménymennyiséget.36

A propaganda a terménybeadást a termelők hazafias kötelességének állította be: „A beadás időben történő teljesítése hazafias kötelességünk!”,37 „Több gabonát a hazának!”38 A hivatalos ideológia érvelése szerint az egyénnek (gazdáknak és termelőszövetkezeti tagoknak egyaránt) áldozatot kell hozni a nagyobb közösség (az ország, a haza, a nép) érdekében. Ez az áldozat azonban nem hiábavaló, hiszen a közösség boldogulása az egyénre is kihat. A terménybeadást olyan pozitív értékekkel, eszmékkel hozzák összefüggésbe mint a béke, a haza védelme, az iparosodást és jólétet ígérő ötéves terv megvalósulása: „Ötéves tervért, békéért! Több gabonát a hazának!”,39 „Békéért, hazáért! A cséplőgéptől az államnak!”,40 „Terménybeadással biztosítjuk jövő évi kenyerünket, erősítjük hazánkat, védjük békénket!”41

A közvetlen egyéni érdekeltség, mint beadásra ösztönző erő két magyar plakáton tűnik csak fel. Az egyik azzal próbálja rávenni a termelőket az előírt mennyiség gyors és maradéktalan leadására, hogy terményeik fennmaradó részével ezek után szabadon rendelkezhetnek: „Teljesítettük a beadást! Vihetjük a sertést szabadpiacra! Szabadon kapunk vágási engedélyt!”42 A másik pedig a beadási versenyben elért jó helyezésért járó jutalommal (csizma, néprádió, bicikli) igyekszik rábeszélni a gazdákat a gyors és az előírtnál nagyobb terménymennyiség beadására: „Légy az elsők között a terménybeadási versenyben!”43

A beadásra buzdító plakátok esetében általában kétféle képi megjelenítéssel találkozunk. Az egyik cséplési jelenetet ábrázol mozgósító felirattal: „Első gabonát a hazának!” „Több gabonát a hazának!”44 A másik zsákokkal megrakott és zászlókkal, virágokkal feldíszített teherautót vagy traktor vontatta pótkocsit ábrázol, amelyről lelkes, boldog, olykor ünneplőbe öltözött emberek integetnek, akik láthatóan örömmel viszik a gabonát a begyűjtőhelyre.45 Szándékukat (vagyis hogy éppen a begyűjtőhelyre indulnak) a plakátfelirat vagy a kocsit díszítő transzparensek buzdító jelszavai teszik egyértelművé. Ez a típusú plakátkép a hivatalos propagandának azt a törekvését tükrözi, amely a terménybeadást - a paraszti gazdaságokat és a

35 A kötelező terménybeadásról: Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon, 1945-1956. Békéscsaba 1992.

36 A gabona „megmentésének” nemcsak a tényleges elrejtés volt az egyedüli módja. A cséplési ellenőrökkel való összejátszás során, ha valamilyen ellenszolgáltatás fejében a ténylegesnél kevesebb terményt vettek nyilvántartásba, szintén el lehetett tüntetni bizonyos gabonamennyiséget. Egy ilyen esetet elemez: Farkas Gyöngyi: Ügynökjelentések, kihallgatási jegyzőkönyvek, kérvények. A társadalomtörténet-írás lehetséges forrásai. In: Aetas 2006 4. 146-171.

37 Kat. sz. 102. Morva Múzeum, Brno.

38 Kat. sz. 189. Művészeti Múzeum, Tartu.

39 Kat. sz. 58. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest.

40 Kát. sz. 82. Morva Múzeum, Brno.

41 Kat. sz. 53. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest.

42 Kát. sz. 54. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest.

43 Kát. sz. 55. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest.

44 Például Kát. sz. 189. Művészeti Múzeum, Tartu.

45 Például Kát. sz. 157., 158. Nemzeti Mezőgazdasági Múzeum, Prága.

190