Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Tanulmányok - Farkas Gyöngyi: "Ötéves tervért, békéért! Több gabonát a hazának!" Mezőgazdasági propaganda az 1950-es évek Közép- és Kelet-Európájában
termelőszövetkezeteket is egyaránt súlyosan megterhelő állami jövedelem-elvonást - ünnepként, a nagy közösség (a nép, a haza) életére kiható, kiemelkedő jelentőségű eseményként kívánta feltüntetni. Ezt az illúziót kívánták kelteni az ún. beadási ünnepségek szervezésével is. A feldíszített begyűjtőhelyre érkezőket úttörők kultúrműsora, néptánccsoport és ünnepi beszéd fogadta. Az egyéni gazdákat kevésbé, a termelőszövetkezeteket és az állami gazdaságokat inkább rá lehetett kényszeríteni, hogy e színjáték részesei legyenek és feldíszített szekerekkel szállítsák be terményeiket. Az ötvenes évek első felében a magyar mezőgazdasági propaganda jellegzetes csoportját alkották azok a plakátok, amelyekkel az állam a mezőgazdasági termelést kívánta befolyásolni. A tervutasításos gazdaságirányítás rendszerében a gazdálkodók termelési szabadsága rendkívül korlátozott volt. Központi utasítások írták elő, hogy mit, mikor és hogyan termeljenek. A községekre, egyénekre, termelőszövetkezetekre lebontott vetési tervek, illetve a beszolgáltatási előírások meghatározták az elvetett termények körét és mennyiségét, valamint az állatállomány létszámát. A földművelésügyi tárca pedig rendeletekkel próbálta a mezőgazdasági munkák menetét szabályozni: előírták például a szántás, a vetés, a betakarítás megkezdésének, továbbá befejezésének idejét, és ennek szigorú betartására kötelezték a termelőket. E törekvéseket népszerűsítő plakátok többek között arra hívták fel a termelők figyelmét, hogy idejében és gondosan vessenek, alkalmazzák a fejlett (azaz a szovjet) agrotechnológiai módszereket, vagy az aratással egyidőben végezzék el a tarlóhántást. Hasonló jellegű plakátok a volt szocialista országok agrárpropagandájában is nagy számmal lehettek. Szreniawában közülük csupán néhány volt látható. Egy cseh nyelvű plakát veszteség nélküli gabona-betakarításra mozgósított,46 egy észt nyelvű pedig az őszi gabonavetés helyes módját propagálta: „Időben és magas agrotechnológiai színvonalon végezzük el a tavaszi vetést!”47 A kiállításon külön egységet alkottak a tervgazdálkodást, az egyes országok ötéves terveit népszerűsítő plakátok. Ahogy korábban már volt róla szó, az ötéves terv (azaz a boldogabb jövő ígérete), mint a kormány politikáját, népszerűtlen intézkedéseit (például a terménybeszolgáltatást) legitimálni igyekvő jelszó számos plakátra rákerült. Háromféle ötéves terv-plakátot láthattak a kiállítás látogatói Szreniawában. Az egyik típus a terv célkitűzéseit, a kilátásba helyezett jólétet jeleníti meg. Egy ide sorolható magyar plakát felirata például azt ígéri, hogy „Jólétet, fényt, műveltséget visz a faluba az ötéves terv!”48 A plakátkép pedig azt mutatja, hogy milyen lesz a tervnek köszönhetően a jövő mezőgazdasága és faluja. A gondtalan, boldog paraszti élet és a korszerű nagyüzemi mezőgazdaság különböző színtereit ábrázoló rajzokat sugárszerűen helyezte el a plakátfelületen a grafikus, ahol a sugarak az „5 éves terv” feliratú napkorongból indulnak ki. Szintén a célok bemutatásával reklámozza az ötéves tervet az az 1949-es cseh nyelvű plakát,49 amely a beígért bőséges élelmiszerellátást jeleníti meg. Mosolyogó emberek hatalmas kenyerekkel és kolbász-füzérekkel megrakottan vonulnak a plakát szemlélője felé, a hátteret pedig ez ötéves terv „lógójából” (fogaskerékben ötös szám, melynek „hasában” sarló és kalapács) kiinduló, bőségszaru formájú rajz alkotja. Két másik cseh nyelvű ötéves 46 Kát. sz. 146. Nemzeti Mezőgazdasági Múzeum, Prága. 47 Kát. sz. 178. Művészeti Múzeum, Tartu. 48 Kat. sz. 47. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest. 49 Kát. sz. 110. Morva Múzeum, Brno. 191
