Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Tanulmányok - Takáts Rózsa: Céhes kézműipar forrásai a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban II. Iratok
Ötödik artikulus Hogy ha vala mely Iffiu, erre az Varasra jövend és Levele az ő Mesterétől azkénél az Mesterségét tanulta, nem léend: Tudni-illik hogy az ő Apród Esztendőket híven ki töltötte, és hogy az mesterségét Ché helyen tanulta légién, meg nem bizonithattia, te hat a’ féle tartozék vala melljek Mesternél, Egy Esztendeig tanuló Iffiu keppen szolgalnj, ki tőltvén peneg az egy Esztendőt, és az Mestertől Levelét vévén, és az Varasnak tagiava lévén, akkor osztan miitan172 173 az Mesterek kőzőben fogatathaték. Vészont minek élőtte, minden, valaki Mesterré akarna lennj (semmi személy valogatas-nelkül) tartozék, Bizonios nappokon Offertoriumra174 és Processiora175 el mennj, az Remeket-is az szerint csinálni, úgy mind: Egy ruhara való Széves Rosas szaras Gombokat, vészont egy-ruhara valő vűlgijes Gombokat, Vézont egy ruhara valő Jancsar gombokat, végezetre egy Ruhara valő Som Gombokat.176 Ezeket penég mindt az Chéh Mester házánál meg kék csinálnj. Hatodik artikulus Hogy egiék Mesternek se légién az Chéhben a vagy az Attiafiusagban egy Mesterlegénél és két Inasnál többet tartani, ha nem ha tőrténiet szerént vala mely Inasnak szegűdísnek ideje el kezelgetne. Te hat az űdő alat más Inast kereshet magának az Mester és aval az főlől meg írt mod és rend szerént Mesterek élőt meg szerződheték. Ha peneg Mester Legenniek oly sokan volnának, hogy először egy mester legennie lévén, mas-is azonba jűnne, szabad légién két Mester legent tartanj az Mesternek, de illy ok alat, hogy, se egyek - se masek Mesternek fogiatkozasara és karara ne légien. Mely Mester Legíennék és Inasok, el kőzdvén Szent Mihály ArchAngial napian177 az giertianal178 valő méelesre, reggel négy orakor fői kelésre és estve kilencz óráig valő mielisre - mint Husvét napig kőtőlőssek légiének. Az Mester penig tartozék azon Estve az Mester Legénieknek egy Ludat, és egy pént Bortadnj, vézont az Legenniek-is tartoznak az ő Mestereknek midőn az giertyanal valő míelést el hadgya, egy étekkel és egy Pint borral. Hetedik és utolső artikulus Hogy ha vala mellék ő kőzzűlek meg betegedik, az Ché Mesternek, kett mester kely179 őnőn magog közöl valasztanj, és az Beteghez éjelj végiazasnak180 okáért helyheztetnj: Ha penég vala mely Mester ez dologban engedetlen volna, meg büntetessék az Ché Mester áltál, Zálognak vételéuel, mely Zálogot kett font viaszai tartozik az engedetlenségéért meg váltani. Az szőkőlykődő Betegnek, ha a’ szükség kívánnia az közönséges ladaből pénzt adgianak, és ha ez vélagből kimulék, az ő testét tésztésségel el- temetnj tartoznak. Ha penég a’ féle meg holt Mesternek - holta után hazas-tarsa marad, tehat, szabad légyen az ű őzuegyén maradót hazas Tarsanak, míeltetnj, Mester legiénnieket és Inasokat tartannj, mint addég vala még az Ferjenek nevét és herét181 véselje, és mas-hoz ő magat, hazasagnak kötőiével nem kőtőlőzé. főlőtte Mester keresséssel, el kezvén előszer az régé mesteren és úgy rend szerént, mind az Iffiakékan iarjon. És hogy ha vala meljknek,172 nem lészen szolgaia, te hat a féle jűvevény-Iffiu annal maradhat, és az még akar nala míelhet. 172 valamelyiknek 173 méltán174 miseáldozat 175 körmenet 176 A soproni gombkötő céh 1633. évi szabályzatában csaknem ugyanezek a gombfajták szerepelnek remekként, így feltételezhető, hogy a „Széves" kifejezés nem szíves, hanem szövéses akar lenni. (Domonkos Ottó: A soproni gombkötők céhszabályzata 1633-ból. In: Soproni Szemle 1955. 1-2. szám 118-128.) http://epa.oszk.hu/01900/01977/00031/pdf/. A gombnak a formája lehetett tojás- vagy gömbalak, aztán „kerekded”, vagyis kör alakú, mégpedig „völgyes”, vagyis bemélyedő, és „völgyeden”, vagyis lapos. (Bogdán István: Régi magyar mesterségek, Neumann Kht., Bp. 2006. 34. A gombkötőmesterség, http://mek.niif.hu/04600/04683/html/rmme0035.html) 177 szeptember 29. 178 gyertyánál 179 két mestert kell iso vigyázásnak 181 hírét 66
