Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Tanulmányok - Takáts Rózsa: Céhes kézműipar forrásai a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban II. Iratok
I kézírásos kivitel) sok hasonlóságot és átfedést mutat.68 E speciális okiratfajta már a 15. században ismert volt, elkészítésére a céhviszonyokat szabályozó előírások később kötelezték a munkaadókat: „tartozik is a Czéh őtet [inast... felszabadítani,... és Mesterlegénynek... kinevezni;... felszabadításáról bizonyságlevél készíttessék”.69 1. Mészáros céh vándorlevele (1611 - Győr, Győr vm.) AI. 559. leltári szám.70 43 X 28 cm, 2 lap. Kézírásos. Német nyelvű. Tartalom: A győri mészáros céh vándorlevele (Kundschaft) Gwalth Balthausar andresall-i, bajor-alföldi [Niederbayern] születésű, két évet kiszolgált mészáros inas részére. Michael Frölich, Elias Müller és még egy mester aláírásával, hármójuk gyűrűspecsétjének papírfelzetes lenyomatával. Győr, 1611. március 30. Ez a céhvei kapcsolatos legkorábbi irat. (Lásd 1. sz. kép) A győri mészárosok legrégibb céhlevele 1581-ből való. A török hódoltság alatt ez elveszett, így a pozsonyi mészárosok 1563. évi céhlevelét kérték el, melyet a győri káptalan 1627-ben, a király pedig 1649-ben megerősített.71 2. Mészáros céh vándorlevele (1613 - Kőszeg, Vas vm.) AI. 590. leltári szám.72 20 X 32 cm, 1 lap. Kézírásos. Német nyelvű. Tartalom: Rudolf Conrad, a günsi (kőszegi) mészáros céh tagja által Gwaldt (!) Balthausar andresall-i születésű mészáros legény részére kiállított második vándorlevél. 1613. március 20. Kőszeg. A mester gyűrúspecsétjének papírfelzetes (olvashatatlan) lenyomatával. A testület már a 16. század végén működött, 1641-ben a városi vezetőségtől kapott céhlevelet.73 68 Nagybákay Péter: A Rába alsó vizén levő molnárcéh kézi festésű bizonyságlevelei a veszprémi Bakonyi Múzeumban. In: Veszprém MMK 15 (1980) 225-236. http://epa.oszk.hu/01600/01610/00015/pdf/vmm_15_1980_14_nagybakay.pdf 69 Magyarországon a 15. század elejétől állnak rendelkezésünkre adatok, hogy mesterséget önállóan az folytathat csak, aki mesterségét 2-5 évig tanulta, s e tanulóévek szabályszerű eltöltését igazolta. Rózsáné Lendvai Anna: 19. századi inasfelszabadító levelek az első magyar ipartörvényig. In: Zalai Múzeum 7 (1997) 95-100. http://www.epa.hu/01600 /01613/00007/pdf/zm_07_1997_95-100.pdf 70 Céhkataszter II. 142.1962. évben leltározva, forrása ismeretlen. Régi múzeumi anyag (RMA). 71 Céhkataszter II. 143. Ismert a győri mészároscéh 1570. évből származó pecsétnyomója is. Kovácsoltvas, ezüst. Átm.: 43 mm, M.: 100 mm. Xántus János Múzeum, Győr. László Ferenc: Adatok a győri mészároscéh történetéhez In: Arrabona 1965. 375-412. 72 Céhkataszter II. 109. 1962. évi leltározás, forrása ismeretlen. Régi múzeumi anyag (RMA). 73 Céhkataszter II. 108.; Céhszabadalom megújításukat Id.: ELTE Egyetemi Könyvtár Kézirat és ritkaságtár. XXXVI. Laniones (Mészárosok). 21. Ginsienses. „Nos Josephus II . . . Datum in Vienna: 1781.” Pergamen. - Germ. In: ELTE Elektronikus könyvek, kéziratok. Tom. II. Pars I. Catalogus librorum manuscriptorum. Bp. 1889. http://www.konyvtar. elte.hu/szolgaltatasok/e_szolg/catalogusl.pdf 137. 47
