Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Múzeumpedagógia, múzeummetodika, múzeumi kommunikáció - Kovács-Juhász Gabriella: A Vajdahunyadvár épülete, mint kiállítási "tárgy"
renddel. Hátsó falán Deák Ebner Lajos háromrészes freskója a szobrászat kezdetét Vulkán és Athéné alakjával, a művészetek kútforrását Apollóval és a múzsákkal, s a festészet eredetét az antik legenda szerint a szerelmes pásztorral ábrázolja. A közbenső képeken a festészet és a szobrászat allegorikus alakjai láthatóak. A vörösrézből kovácsolt, kazettákkal díszített főkapu Sátori Pál alkotása. Az épület oldalhomlokzatainak tagolása és díszítése nem csupán a színek és a megválasztott anyagok harmóniája miatt érdemel figyelmet, hanem a pécsi pyrogránit ilyetén alkalmazásának ritkasága miatt is. A téglaburkolatú falsíkokat pilaszterek, főpárkány, ablakkeretezések, tablók és amorettek színes és az érett reneszánsz formavilágát idéző elemei tagolják.7 Eme - az építészetileg szintén különleges - múzeumépület falai között külön kérésre tartanak épület-bemutató tárlatvezetést, de nagyon ritkán van rá igény a kapott tájékoztatás szerint, kifejezetten ilyen jellegű séta vagy tárlatvezetés nem található a múzeum programkínálatában, illetve tárlatvezetései között. ♦ A Szépművészeti Múzeum létesítését hosszú előkészítés után 1896-ban határozták el, és a millenniumi törvény mondta ki. Miután a főváros ingyen átadta a területet, 1898-ban pályázatot írtak ki az épület megtervezésére. A kilenc pályamű közül a Műcsarnok tervezője, Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc elképzelését választották ki megvalósításra.8 Az épületegyüttes 1900 és 1906 között épült fel a 19. század második felének historizáló stílusában. Először a neoreneszánsz képtárszárny, utána a neoklasszicista előépület készült el.9 Az 1906. december 1-jei felavatáson I. Ferenc József magyar király is részt vett hasonlóan, mint a Magyar Mezőgazdasági Múzeum vadászati kiállításának megnyitóján egy évvel később. A Szépművészeti Múzeumban szintén nincsen épület-bemutató tárlatvezetés, de az épületet, mint építészeti szempontból szintén értékes gyöngyszemet, különösen annak stílusjegyeit, és dekorációit időnként beleépítik egy-egy foglalkozásba. Ha azonban igény van rá, az épülettel kapcsolatosan is kidolgoznak egy-egy személyre szabott programot. ♦ A Magyar Nemzeti Galéria jelenlegi helyére, a Budavári Palotába 1975-ben költözött.10 A mai Budai vár története a tatárjárás után kezdődött, amikor IV. Béla király a pesti polgárokat átköltöztette a budai oldalra. A vár építése 1243-ban kezdődött, s 1255-ben már várként említik Új-Budát.11 A falakon belül gyorsan fejlődött a királyi település. Templomok, házak, újabb palotarészek születtek. A királyi várpalota I. Lajos (1342-1382), Zsigmond (1387-1437), és Mátyás király (1458-1490) uralkodása idején épült ki európai rangú uralkodói székhellyé, gótikus, majd reneszánsz stílusban. A fellendülés Hunyadi Mátyás uralkodása alatt érte el csúcspontját, aki a reneszánsz művészetek és a tudomány messze földön híres udvarát teremtette meg. A 15. század végére 8000 lakosával Európa egyik legjelentősebb városa lett. Sajnos ebből a mesés gazdagságból az évszázadok során nagyon sok elpusztult. A török hódítók 1541-ben csellel foglalták el Buda várát Izabella királynétól. Visszafoglalására öt sikertelen ostrom zajlott 1542 és 1684 között. Végül 1686. szeptember 2-án, két és fél havi ostrom után foglalták vissza a Károly lotharingiai 7 Regős Andrea: A Műcsarnok első évtizedei. Bp. 1996. 8 http://www.szepmuveszeti.hu/web/guest/latogatoiinfo/muzeumrol [Az oldal megtekintésének időpontja: 2011. 09.15.] 9 http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9pm%C5%B1v%C3%A9szeti_M%C3%BAzeum [Az oldal megtekintésének időpontja: 2011. 09.15.] 10 http://www.mng.hu/muzeum [Az oldal megtekintésének időpontja: 2011. 09.15.] 11 http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Nemzeti_Gal%C3%A9ria [Az oldal megtekintésének időpontja: 2011. 09. 15.] 274
