Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)

Múzeumpedagógia, múzeummetodika, múzeumi kommunikáció - Bálint Ágnes: Így kommunikálunk mi

Miért is írtam le mindezt? Azon túl, hogy átfogó képet alakítsak ki az egyik legelemibb felosztási módról, az is a célom, hogy hangsúlyozzam a látogatóinkkal történő élőszavas kommunikáció jelentőségét. Utóbbira a mindennapok mellett igazán egy-egy nagyszabású rendezvényen, családi napon, foglalkozáson, tárlatvezetésen, kiállításmegnyitón adódik lehetőségünk, melyek remek alkalmak a látogatói lojalitás kialakítására. Azt a látogatót a legkönnyebb megnyerni és megtartani, aki már bent van az épületben; az emberek szívesen térnek vissza oda, ahol egyszer már jól érezték magukat.

4. A társadalmi kommunikáció rendszere

Társadalmi méretek szempontjából megkülönböztethetünk személyes, csoport- és tömegkommunikációt. Utóbbin „a kommunikációnak azt az intézményes megjelenési formáját értjük, amelyben a közlések nyilvánosan terjesztett eszközök (médiák) útján, indirekt és egyoldalú módon, egy „diszperz” (szétszórt) publikum (tömeg) felé kerülnek közvetítésre.”11 Sándor Imre12 a továbbiakban a tömegkommunikáció részeként tekint a társadalmi kommunikációra, azaz: „A társadalom intézményeinek különböző kommunikatív megnyilvánulási formái alkotják a társadalmi kommunikáció szervezeti rendszerét. [...] A [...] rendszer alapvető funkciója, hogy a társadalmi tudatformákat (beleértve az egyéni tudatot és a speciálisnak minősített közvéleményt is) alakítsa, formálja és [...] célok szellemében irányítsa.”13

Múzeumunk tehát folyamatosan formálja a róla alkotott képet, a közvéleményt, ez felelősséggel jár. Nemcsak az a fontos, hogy mit, hanem az is, hogy azt hogyan kommunikáljuk. Lényeges, hogy igényesen, naprakészen, a csatornákat az információ, a design és a stílus szempontjából megfelelően összehangoljuk. Mindezt lehetőleg úgy tegyük, hogy a kommunikációs „arzenál” ne ígérjen mást, mint amit a látogató ténylegesen a múzeumba lépve tapasztal. Az 1991-ben műemlékké nyilvánított, Európa egyik legszebb, művészettörténeti szempontból különleges épületében találtak gyűjteményeink otthonra, ami egy modern, minimál design-ra épülő kommunikációval megtévesztheti a látogatót. Azt gondolom, itt is az arany középút lehet a legjobb megoldás: lépést tartani a korral, de nem téveszteni szem elől, hogy hová is szeretnénk még több látogatót becsalogatni. Az értékeinkkel, küldetésünkkel legyünk tisztában, de időben ismerjük fel a határainkat is.

II. A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM ALAPTEVÉKENYSÉGE, KÖZÖNSÉGE

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum legfrissebb alapító okiratát 2010. november 25-én hagyta jóvá dr. Fazekas Sándor, a Vidékfejlesztési Minisztérium minisztere.14 Önállóan működő és gazdálkodó országos múzeumként feladatainkat a muzeális intézményekről, nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben foglaltak szerint látjuk el. A fentiek értelmében gyűjtőkörünk kiterjed a magyar mezőgazdaság, erdő- és vadgazdálkodás, halászat, élelmiszer11 Sándor Imre: Marketingkommunikáció. Bp. 1987.16.

12 Sándor Imre (1933-2007) a Budapesti Corvinus Egyetem Média, Marketingkommunikáció és Telekommunikáció Tanszékének tagja, professzor emeritus.

13 Sándor Imre: Marketingkommunikáció. Bp. 1987.16-17.

14 A múzeum alapításának időpontja 1896. június 20.

261