Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Múzeumpedagógia, múzeummetodika, múzeumi kommunikáció - Radics Boglárka: "Önként és dalolva" - a gyermekcípőben járó önkéntes program felnőtté válásának lépései a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban
tanfolyamot olyan múzeumok és kulturális szervezetek részére szervezték, akik szerettek volna önkéntes programot szervezni, avagy a már kialakulóban lévő programjuk megvalósításához volt szükségük iránymutatásra. A nyolc napos képzésen szó volt az önkéntes program tervezési, szervezési, kivitelezési sajátosságairól, az igazán hatékony önkéntes program elindításának, feltételrendszerének kiépítéséről, annak sajátosságairól és gyakorlatáról.4 Számtalan ki nem mondott kérdésünkre adtak választ, rengeteg homályos pontról lebbentették fel a fátylat előttünk és közben - ami talán a legfontosabb -, rádöbbentünk arra, hogy micsoda lehetőség rejlik az önkéntes program beindításában, mennyi feladat vár még ránk ezzel kapcsolatban, és hogy mennyi hibát követtünk el máris. Ilyen volt például az, hogy a képzés előtt még csak nem is hallottunk az önkéntes törvényről, nem hogy az abban foglaltaknak eleget tegyünk! De nem volt tudomásunk arról a nagyon fontos dologról sem, hogy a törvényben meghatározott nem anyagi juttatásokat (belépőjegy, ajándék stb.) a fogadó szervezet csak akkor nyújthatja járulékmentesen, az önkéntes számára pedig adómentes módon, ha bejelentkezik a törvény hatálya alá, vagyis a közérdekű önkénteseket fogadó szervezetek nyilvántartásába a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Esélyegyenlőségi Főosztályán. Mivel a törvényt előtte nem ismertem, ugyanígy elcsodálkoztam, amikor a paragrafusok között olyan rendelkezéseket találtam, amik az önkéntesek kiskorúságáról, cselekvőképességéről, nemzetiségéről, munkavégzésének időpontjáról és időtartamáról, juttatásairól, szerződéskötési kötelezettségről, a szerződés megszűnéséről, a mindkét fél részéről fennálló kötelességekről, az esetlegesen okozott károkról, munka- és adóügyi illetve egyéb kérdésekről szólnak, és amelyekhez nagyon szigorú útmutatást adnak. A tanfolyam eredményeként 2011 őszéig bezárólag immár tizennyolc önkéntessel büszkélkedhetünk, akik lelkes munkájukkal nagymértékben hozzájárulnak múzeumunk szolgáltatási színvonalának emeléséhez. Munkájukat zömében hétvégi családi napokon, a Múzeumok Majálisán, a Múzeumok Éjszakáján, illetve adminisztratív munka végzése céljából vettük igénybe. (Kérdőívezés, felügyelet játszókuckónál, önálló programként arcfestés illetve jóslás, továbbá szórólapozás, a látogatók informálása, segédkezés kézműves foglalkozásnál egyaránt előfordult és előfordul a tevékenységek listáján.) S miután a képzés segítségével a gyermeki „mi az”, „miért?” kérdésekkel jellemezhető lépcsőfokokon felléptünk, már el is érkeztünk a múzeum önkéntes programjának jelenlegi szakaszához, a házi feladatokkal és folyamatos tanulással tarkított kisiskoláskorhoz. „Kisiskoláskor”: A TUDÁSVÁGY KIALAKULÁSA Az iskolába kerülés feltétele az iskolaérettség, azaz a gyermeknek biológiailag, pszichikailag és szociálisan is elég fejlettnek kell lennie ahhoz, hogy iskolába léphessen. Ugyanígy egy sikeres önkéntes program elindításához a fogadó szervezetnek szintén elég érettnek kell lennie, hogy a felmerülő problémákat hatékonyan orvosolni tudja. Mert valljuk be, az eddig csupa pozitív előjellel taglalt önkéntes-munkának - igaz, jóval kisebb mértékben - vannak hátrányai is. 4 Itt köszönöm meg Csordás Izabellának a Szépművészeti Múzeum Önkéntes Program alapítójának és a Közönségszolgálati Osztályvezetőjének, továbbá Meggyes Ildikónak, a KÖSSZ Alapítvány - BÖC szakmai vezetőjének, ügyvezetőjének a felkészítést. 249
