Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)

Tanulmányok - Beck Tibor: A szőlő és a bor jelentősége a katolicizmusban és hozzá kapcsolódó néphitben

A SZŐLŐ, A BOR VÉDŐSZENTJEI

ÉS A HOZZÁJUK KAPCSOLÓDÓ NÉPHIT

„Orbán, Donát, Medárd könyörögjetek érettünk, vihar villám, jégeső ne ártson nekünk.” Szent Orbán, Szent Donát, Szent Medárd közös szobra és annak felirata (Jászberény, 1749) egyik bizonysága annak, hogy a szőlő és a bor védőszentjei milyen nagy népszerűségnek örvendenek a népi kultúrában. A katolicizmus legfontosabb szőlővédőszentjeit kronologikusan (ünnepnapjaik figyelembevételével) vesszük sorra.

Szent Vince (I<r.u.?-304) ünnepét január 22-én tartják. Legendája az Érdykódexben olvasható, de nincs benne magyarázat Vince napjának a szőlővel, borral való kapcsolatára. Tiszteletére kápolnát, templomot azért nem szenteltek a szőlőhegyeken, mert télidőben nem tudták volna búcsúnapját méltóképpen megünnepelni. Kivétel a Sárospatak határában emelkedő Szent Vince-hegy (a helybeli nép ajkán Szemince), melyen a középkorban (1238) a szőlők között dominikánus klastrom állott. A szőlősgazdák e napon kimentek a szőlőbe és Vince-vesszőt vágtak, otthon vízbe tették és hajtásaiból az új termésre próbáltak következtetni. Nevének a vinum szóval rokon hangzása magyarázza, hogy a szőlőművesek névnapjának időjárásából az év bortermésre szoktak jósolni: „Ha megcsordul Vince megtelik a pince."

Szent Donát (Kr.u.?-362) ünnepét február 17-én tartják. A néphit szerint a villámcsapások és a jégeső elhárítója, ezért sok helyen a templomi harangokat neki szentelték. A szobrához irányuló körmenetet július második vasárnapján tartották. A kivételes gondoskodást igénylő szőlő védelmére a fagyosszentek napjai mellett különösen Mária Magdolnától (július 22.) Bertalan napig (augusztus 24.) tartó időszakban volt szükség, melyet a 17. század közepétől egyre több felé az augusztus 7-én ünnepelt Szent Donát római vértanúhoz fohászkodva reméltek. Nem véletlenül, hiszen ő a Legio Fulminatrix (mennydörgős-, villámos légió) tagja volt. Nyugalomra Rómában, Szent Ágnes katakombájában talált. Ereklyéit 1652- ben a németországi Rajna-vidékre, Münstereifel városába vitték. A kísérő papot villámcsapás érte, azonban semmi baja sem történt, amit Donát közbenjárásának tulajdonítottak. Ettől kezdve a rajnai borvidéken virágzó kultusza alakult ki, ami hamarosan Magyarországra is átterjedt. Első hazai említését 1676-ból Csepreg hegykönyvéből ismerjük. Az 1730-as években Budán szobrot állítottak neki és őt választották a város védőszentjének is. Ugyanakkor a szőlők oltalmazását Arezzo 4. században mártíromságot szenvedett, Donát nevű püspökére bízták. A 4. században azonban élt Ciprus szigetén is egy Donát püspök. Egyszer, szárazság idején, imája nyomán megnyíltak az ég csatornái, ám ő a szabadban állván sem lett vizes. Azt sem tudjuk, hogy melyikükről jegyezte fel Szent Gergely azt a csodát, amelyikben misézés közben üvegkehelyben áldotta meg a bort, amikor a pogányok eltörték azt, de könyörgésére a serleg ép egésszé lett újra. Mindenesetre Szent Donátot katonaként, vagy kelyhet tartó püspökként szokták ábrázolni. Tiszteletére szobrokat, kápolnákat emeltek, és harangokat szenteltek, de faragott képei ott díszelegnek hordóinkon is.

Szent Gergely (Kr.u.540.k.-604) ünnepét március 12-én tartják. A szent pápa kivételes népszerűségére jellemző, hogy alakja bevonult az európai mondavilágba. A Legenda Aureában olvasható történet szerint egy előkelő asszony minden vasárnap kenyeret ajánlott fel Gergelynek. Egyszer azonban hitetlenkedni, nevetni kezdett, amikor a miséző pápa az átváltoztatott ostyát odanyújtotta neki. A pápa

206