Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)

Tanulmányok - Beck Tibor: A szőlő és a bor jelentősége a katolicizmusban és hozzá kapcsolódó néphitben

a szentséget ezért nem is szolgáltatta ki az asszonynak. Visszatette az asztalra és megkérdezte miért nevetett. Azért - válaszolt az asszony - mert te azt a kenyeret nevezted Krisztus testének, amelyet én hoztam. Gergely a hitetlenség hallatára imádkozni kezdett, és a kenyér emberi formát, éspedig ujjat mutatott. Az asszony megrendülve hinni kezdett, mire az ujj ismét kenyérré változott. A pápa most már megáldoztatta vele. Ez volt Gergely pápa miséje. Gergely tavaszkezdő, melegváró nap, a tavaszi napéjegyenlőség időpontja. A hagyomány szerint a Gergely napján metszett tőkékről sok bort szüretelnek.

Szent György (Kr.u.243-313) ünnepét április 24-én tartják. Szent György magas rangú római katonatiszt volt, aki a legnagyobb ókori keresztényüldözés (303) idején lemondott rangjáról és mártírhalált halt. Zománcképe a magyar Szent Korona alsó részén látható, és Szent István lobogóin is szerepelt. Katonaszentként, sárkányölőként vonult be a köztudatba. Szent György a magyar népi vallásosságban elsősorban a pásztorok és állattartók védőszentje, de a gyógyfüveket is ezen a napon gyűjtötték össze, és több borvidékünkön Szent György a szőlőtermesztők védőszentje is. Kőszegen ekkor vezetik az 1740 óta hagyománnyá vált „Szőlőjövések könyvét”. Szent György napja időjárási határnap is egyben: „Ha Szent György előtt megzendül az ég, jó és bőséges lesz a szőlőtermés."

Szent Orbán (Kr.u.222-230) ünnepét május 25-én tartják. Középkori hagyomány szerint pápaként ő rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérját aranyból vagy ezüstből készítsék. Emiatt kehellyel, szőlőfürttel szokták ábrázolni és ezért választották a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok patrónusának. Szent Orbán népi kultuszának forrása az elzászi szőlővidék. Innen terjedt el Franciaországba és a Német- Római Birodalomba, majd a középkor végén Magyarországra. Orbán ünnepét a nyár kezdő napjaként tartották számon, s a szőlőhegyeket az elkövetkező nyári viharokra készülve a szent pápa oltalma alá helyezték. Szent Orbán napján körmeneteket, szőlőbe vonulásokat, búcsúkat tartottak. A népi időjóslásban Szent Orbán napja jeles nap, ha ezen a napon jó idő van meleg őszre, és jó bortermésre lehet számítani, ha rossz az idő vagy fagy, a néphit szerint rossz lesz a termés. „Söpri a termést Orbán faggyal.” Hogy ezt megakadályozzák és közbenjárását megnyerjék, a szőlőhegyeken szobrot, kápolnát emeltek a tiszteletére. A muravidékiek és a göcsejiek azt tanácsolták, hogy amíg Orbán a kemence hátán ül, addig ne hagyjuk el a nadrágot, mert még rossz idő is lehet. Egyes vidékeinken ezért söprűt fogtak Orbán elűzésére. Először a kályháról verték le, utána a konyhából kergették ki, majd a földet csapkodva az utcaajtóig hajtották. Miután végeztek, boldogan dicsekedtek: kiseprűztük Orbánt, nem lesz többé hideg. Oltalmában a vincellérek és szőlőművesek mellett a kocsmárosok és a kádárok is bíztak. Az Orbán napi fagy leginkább a virágzó szőlőnek árt, ezért a szent képét olykor ráfaragták, ráfestették a hordókra, borsajtókra, céhzászlókra, sokfelé pedig szobrot, kápolnát állítottak számára a szőlőkben, hogy a természeti csapásoktól óvja a vidéket és biztosítsa a bő termést. Kedvező időjárás esetén a szobrot borral locsolgatták, dicsérték, felöltöztették, fölvirágozták, de ha a szent ünnepén fagyot észleltek, akkor megpálcázták, leköpködték, szidták, az ülepüket mutogatták felé. A szalmából, fából készített alkalmi Orbán jelképeket pedig sárban húzkodták, majd elégették. Orbán kiemelkedő a szentek sorában, hiszen rajta kívül csupán Szűz Máriának és Szent Annának ismerjük hordozható ábrázolását.

Szent Medárd (I<r.u.485-560 k.)ünnepét június 8-án tartják. Szent Medárd frank származású volt. Legendája szerint köpenyét egy vak koldusnak, lovát egy földművesnek adta. Napjához szerte Európában időjárási regulák fűződnek. Ha ilyenkor

207