Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Tanulmányok - Vörös Éva: Egy sivatagi lóvásárló expedíció fényképei
AZ EXPEDÍCIÓ ÚTI CÉLJA Az expedíció nem volt feltételekhez kötve, ha „szükséges átvágok a sivatagnak arra a részére is, ahol eddig magyar” még nem Járt - írta Fadlallah el Hedad Mihály útinaplójába. Jóllehet társai az út során katonák voltak, az utazás mégsem volt klasszikus katonai küldetés. Kultúrtörténeti közhely, hogy a világtörténelem legnagyobb utazási irodája a hadsereg, a fegyveres erők. Hiszen számtalan háború nyújtott alkalmat arra, hogy emberek milliói keljenek útra, és távoli tájakat, civilizációkat ismerjenek meg.46 így volt ez ebben az esetben is. Hazatértük után volt mit mesélniük az utazóknak. Fadlallah színes leírásából földrajzi ismeretekre tehetünk szert, a korabeli Oszmán Birodalom távoli vidékein élő népeivel találkozhatunk az egykori Mezopotámiában és Irak-Arábiában. Ebben a tekintetben Fadlallah alapjaiban tér el kortársaitól, hiszen a leírásokat eddig rajzok, illetve metszetek egészítették ki, most pedig már fényképek. Az említett albumok fotográfiái éppen ezt a varázslatos, eddig szinte csak az Ezeregy éjszaka meséiből ismert, valójában ismeretlen világot tárták a kor európai emberének szeme elé. Hiszen hiába a festők keleti öltözetű figurákkal, tárgyakkal és tájakkal megfestett alkotásai, ha a beállítások mégis európai ízlést követtek.47 Az utazás fényképei, kiegészülve Fadlallah útleírásával, az európai ember számára a 19. század végi és 20. század eleji Török Birodalom távoli egzotikus részeit és az ott élő arab népek minden képzeletet felülmúló mindennapjainak világát hozták közelebb. A továbbiakban bemutatjuk az expedíció részvevőit, felidézzük a fényképek által megörökített eseményeket. A tanulmány elkészítésével kapcsolatban köszönettel tartozom Thaier Saleh úrnak, aki önzetlen segítségével és arab tudásával pontosította, pótolta az útleírásban és az albumokban szereplő helységek, továbbá a lovak elnevezéseit, valamint rövid magyarázó kiegészítésekkel látott el néhány fogalmat. A RÉSZTVEVŐK Ki volt Fadlallah el Hedad Mihály ezredes, az expedíció vezetője? Összefüggő életrajzot nem találtunk vele kapcsolatban, csupán néhány információt sikerült fellelni. Az biztos, hogy az 1856. évi expedíció alkalmával került fiatal korában, tizenötévesen Magyarországra. Személyes története szinte egybefonódik az országba került lovak életével. Damaszkuszban (Szíria) született 1841-ben.48 Árva gyermekként - állítólag - nem akarta elhagyni az apja által nevelt arab lovakat, így inkább elkísérte Magyarországra és gondozta őket. 1857-től lépett be a császári királyi hadseregbe.49 Ferenc József utasítására katonatisztet neveltek belőle. Végül a Bábolnai Ménes parancsnokaként, vezérőrnagyi rangban ment nyugdíjba: „Legfelsőbb elhatározás” alapján „1913. május 25-én Bécsben ... saját kérelmére nyugállományba való helyezése alkalmából legkegyelmesebben megparancsolni méltóztatott, hogy neve46 Nagy Miklós Mihály: Világlátó magyar katonák http://www.magyarszemle.hU/szamok/2004/3/vilaglato_magyar (A továbbiakban: Nagy M.M.) 47 Engin Özendes: Egy birodalom képei - Fotográfia az Oszmán birodalomban (1839-1919). Magyar Fotográfiai Múzeum, Budapest 2001. 21. 48 Thaier Saleh közlése alapján Fadlallah valójában a libanoni Bét Chebáb nevű, Bejrút melletti helységben született. Árva gyermek volt. Szülei selyemhernyótenyésztéssel foglalkoztak, és gyakran jártak Damaszkuszban, mert a selyemkeresekedelem fontos helyszíne volt a város. Fadlallah az olasz konzulátuson dolgozott, mivel tudott olaszul (kötelező nyelv volt az iskolákban). A Brudermann ezredes vezette expedícióval jött Magyarországra. 49 Hadtörténelmi Levéltár. Fadlallah el Hedad Mihály cs. és kir. vezérőrnagy minősítvényi táblázatának fogalmazványi példánya az 1913 évre. A továbbiakban HTL Fadlallah 1913. 171
