Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)

Tanulmányok - Vörös Éva: Egy sivatagi lóvásárló expedíció fényképei

nak.35 Ezzel megkezdődött a ménes leválása a Mezőhegyesen működő Császári és Királyi Katonai Ménesről, amelynek parancsoksága alá tartozott. A magyarországi lótenyésztésre nézve kiemelkedő szerepe volt Csekonics József, kőszegi születésű 27 éves vértes lovassági kapitánynak, aki a hadseregnek pótlovakkal való ellátásában való tevékeny közreműködése révén „a gyakorlat próbájának alávetve építtette tovább és tervezetet dolgozott ki”36 a bábolnai ménes fejlesztésére. Felismerte, hogy egyszeri befektetéssel kiváló ménekből és kancákból létesítendő ménest kellene alapítani. így a továbbiakban szükséges megfelelő ménekről és kancákról már saját tenyésztés és nevelés útján lehetne gondoskodni, és ezzel biztosíthatnák a hadsereg igényeinek kiszolgálására az utánpótlást és biztosítható lehetne a magyar lótenyésztés kedvező fejlődésének folytonossága.37 Ezt az elvet próbálta megvalósítani mind a két ménesben, Mezőhegyesen és Bábolnán. A napóleoni háborús időszakot követően Csekonics József nekilátott Bábolna infrastruktúrájának kialakításához: istállók, fészerek, lovaglóiskola, sütöde, kaszárnya, gazdasági tisztilak, kórház, magtár, kifutós istálló, állatkórház felépítésével.38

Az arab lovak tenyésztését 1816-ban jelölték meg célként. De honnan is származik a bábolnai arab ménes lovainak fajta elnevezése? A bábolnai shagya-arab magyar fajta elnevezését az alapító mén nevéből kapta, ugyanis 1836-ban Eduard von Herbert őrnagyot küldték Szíriába eredeti arab lovak vásárlására. A küldetés eredményeként 9 mén és 5 kanca, köztük Shagya, a 160 cm-es szürke mén került Magyarországra, így vele kezdődött meg a fajta tenyésztése.39 Ezt követően a létrejövő Bábolnai Császári és Királyi Katonai Ménesbe csak küllem és teljesítmény alapján történő szelekció után kerülhettek be a lovak.40 A továbbiakban is tervszerűen indult még hat expedíció,41 melynek eredményeképpen és „nemkülönben a gondos és szakszerű szaporítás és nevelés” következtében „Európában a leggazdagabb és legfajtatisztább arabs ménes Bábolnán alakulhatott ki”.42 A ménes lóállománya 1896-ban 557 arab lóból állt.43

Ezen előzményeket követően szerveződött meg 1901-ben az újabb utazás, melynek célja, hogy újra, tenyésztésre alkalmas lovakat szerezzenek be a Közel-Keletről, mégpedig azon vidékről, ahol „ez a ló nemességében, eredeti vértisztaságában van fönntartva”.44 Darányi Ignác földművelésügyi miniszter is támogatta a tervet, aki „országos gondjai közben időt szakítva, személyesen megnézte a bábolnai ménes törzs-anyagát s ezen személyes tapasztalatok alapján haladéktalanul intézkedett, hogy a bábolnai ménes felfrissítése érdekében ily széleskörű, a czélt leginkább biztosító expedíció történjék.”45

35 Gunst Péter-Wellmann Imre; A 200 éves Bábolna múltjából. 1789-1945. Bábolna 1989.12.

36 Uo. 9.

37 Uo. 9.

38 Uo. 14.

34 Fadlallah: Utazásom. 1902.5.

40 http://www.lovasok.hu/index.php?i=9397

41 Az expedíciókra az 1856-1857,1861,1864,1876,1885,1897 években került sor.

42 Fadlallah: Utazásom. 1902.7.

43 1896-iki Ezredéves Állatkiállítások Emléke Képek Magyarország Állattenyésztéséből Ő Nagyméltósága a Földmivelésügyi M.K. Minister úr megbízásából. Kiadja, Erdélyi cs. és kir. udvari fényképész műintézete Budapesten.

44 Fadlallah: Utazásom. 1902.7.

45 Uo. 175.

170