Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Tanulmányok - Vörös Éva: Egy sivatagi lóvásárló expedíció fényképei
előbbre, a hátsó láb pedig hátrább. A fej és tekintet legyen egyenes, vagy nagyon mérsékelten a fényképezés felöli oldalra tartással. A lovak ... fülének élénk tartása céljából az állatok előtt álljon valaki, aki kézcsattogtatással, szájharmonikával, vagy egy zöld lombos gally lóbálásával a kívánt pontra koncentrálja az állat figyelmét. A legalkalmasabb pillanatban a fényképezőgép objektívjét a képmezőben gondolatban meghúzott két átló középpontjába állítva exponáljunk!”30 - jegyezte le Waltner Berta. ARAB MÉNES MAGYARORSZÁGON A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteményének lovas felvételei nemcsak a fotográfia története iránt érdeklődő kutatók számára lehetnek érdekesek. A fényképezőgép kezdeti időkben történt alkalmazásának lehetősége természetesen csak egy szűkebb réteg számára adatott meg. A gyűjteményben található egyedülálló fénykép-együttes, ugyan műkedvelő által készült, de mégis forrástörténeti jelentőségű, valamint felbecsülhetetlen eszmei értékű, nemcsak kultúrtörténeti, de ló-tenyésztéstörténeti vonatkozásban is, hiszen a képaláírásokban szereplő meghatározások a bábolnai törzsménes állományára vonatkozóan is fontos származási adatokat tartalmaznak. A 300 darab fényképből álló három album31 lebilincselően érdekes, képekkel dokumentált útinaplója az 1901 februárja és 1902 áprilisa közötti időszakban Darányi Ignác, földművelésügyi miniszter jóváhagyásával megvalósult utazásnak. Ehhez kapcsolódik Fadlallah el Hedad Mihálynak Utazásom Mesopotámiában és Irak-Arábiában címmel kiadott útleírása.32 A kötethez tartozik az a térkép, melyet Fadlallah el Hedad Mihály ezredes, az utazás vezetőjének megbízásából és utasítása szerint Mensik Károly főhadnagy rajzolt 1903-ban. A könyvvel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy 2004-ben elkészült arab nyelvű kiadása is, melynek fontos újdonsága, hogy a mai földrajzi elnevezésekkel összevetve közli a fényképek eredeti helyszínét. A munkát több magyar nyelvű irodalmi alkotás Magyarországon élő fordítója, az iraki születésű Thaier Saleh végezte el. Az összefüggő fénykép-együttes 1984-ben, 980 Ft-ért, magángyűjtőtől került múzeumunk tulajdonába.33 A fényképek nagy részét az expedíció egyik tagja, Halácsy Gyula főhadnagy készítette ún. zselatinos napfénypapír alapú technikával. E technika használata az 1880-as évek második felétől kezdődik, de az 1920-as évek második felére szinte teljesen megszűnt. Ez a fotótechnikai eljárás Magyarországon kb. öt évvel később kezdődött és tíz évvel később ment ki a divatból.34 A vásárlások történeti előzménye, hogy a 18. században az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének lovassága nemcsak egyre gyorsabb és jobb lovakat igényelt, de a lovaknak az elegancia elvárásainak is meg kellett felelniük. így 1789- ben a magyarországi lovak tenyésztésére alakítottak ki ménesközpontot, melynek helyszínéül Szapáry József gróf egykori birtokát választották: a gróf 1789. június 26-án adta át Bábolna s Kajánd pusztát valamint banai részbirtokát a hadipénztár30 Waltner B.: A háziállatok fényképezése. 1970. 47. 31 Leltári szám MMgM EF 11029-11031. 32 Fadlallah el Hedad Mihály: Utazásom Mesopotámiában és Irak-Arábiában. Pallas, Budapest 1904. (A továbbiakban: Fadlallah: Utazásom. 1902.) 33 Ez is Ernst József főosztályvezető gyűjtéséből származik. 34 Kincses Károly: Hogyan [ne] bánjunk [el] régi fényképeinkkel? Amit a régi fényképekről tudni kell. Magyar Fotográfiai Múzeum, Budapest 2000. 169
