Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)

Tanulmányok - Szotyori-Nagy Ágnes: A 19. század közepének mezőgazdasági állapota a nagykállói esperesi kerületben Popovics Bazil munkácsi görög katolikus püspök levelei tükrében

2.2. A levelek szerzője

A levélíró Popovics Bazil püspök életútjának legfontosabb adatai (különösen az 1848-49-es szabadságharcban vállalt szerepe) ismertek.26 1796-ban született a szintén a munkácsi püspökséghez tartozó Ugocsa megyében. Teológiai tanulmányait Pesten végezte, ahol bölcseleti doktorátust is szerzett. 1820-ban szentelték pappá. 1822-ben az eperjesi püspökségbe inkardinálódott (azaz nyert klerikusi hovatartozást). 1835-ben az eperjesi görög katolikus káptalan éneklő kanonokja lett.

Popovics Bazil a Magyar Királyság katolikus püspökeként a főkegyúri jog alapján a királytól, ebben az esetben V. Ferdinándtól kapta kinevezését, melyet XVI. Gergely pápa (1831-1846) erősített meg, s Lembergben szentelték püspökké 1837-ben.27 Bár fiatalon, 42 évesen kezdte meg püspöki tevékenységét, s a munkácsi egyházmegye dolgainak állásról közvetlen tapasztalatokkal nem rendelkezett, a korábban az eperjesi egyházmegyében, Tarkovics Gergely püspök titkárként eltöltött 16 év tapasztalataira és a püspök mellett elsajátított, az eparchia igazgatásához szükséges gyakorlatias készségeire bizton támaszkodhatott. Amikor 1837-ben kinevezték püspöknek, hat év vikáriusi kormányzás után lett ismét püspöke az egyházmegyének.28 Nagy és szegénységben élő egyházmegyéje egzisztenciálisan az államhatalomtól, a központi kormányzattól függött. Számos levéltári forrás támasztja alá ugyanakkor azt, hogy a püspök maga is igyekezett megteremteni a gyarapodás anyagi feltételeit és jó pater familias módjára nem hagyta veszni az egyházmegye javait.29 Püspöksége idején megújult és anyagiakban is gazdagodott, gyarapodott az egyházmegye: templomok, parókiák épültek, építkezések, felújtások folytak, árvaház épült.30 A püspökről feljegyezték azt is, hogy többször is meglátogatta a szabolcsi kerület parókiáit, Nagykállót például 1851-ben.

26 Popovics püspök keresztnevét egykorúan használták Bazil és Vazul formában egyaránt. Jelen írásunkban az előbbi formát követtük, tekintettel arra, hogy a püspök a saját kezűleg aláírt magyar nyelvű leveleiben is ezt a formát használta. A püspök életéről bővebben ld: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, I-XIV. Budapest 1891-1914. Botlik József: Hármas kereszt alatt. Bp. 1997. 56. köv., Cselényi István Gábor: 1848/49 és a görög katolikus egyház, In: Athanasiana 7 (1998) 105-114., valamint Pirigyi István: Görög katolikusok az 1848-as szabadságharcban. In: A szabadság Debrecenbe költözött. Tanulmányok 1848/49. történetéhez. Szerk. Takács Péter, Debrecen 1998.149-164.

27 Popovics Bazil egy, a Bécsi Levéltári Delegációban őrzött irat szerint a Magyar Kancellária előterjesztésében megjelölt tíz személy közül került kiválasztásra. Az ÖStA HHStA Kabinettsarchiv Staatsrat 1837: 415-ös levéltárú jelzetű irat tanúsága szerint Popovics Bazil mellett Csurgovich János, Lutskay Mihály, Kőváry Vazul, Borbola Miklós, Chira András, Andruchovics István, Dobra Sándor, Erdélyi Vazul, Danilovics Antal voltak a jelöltek. Az irat mellékletét képezi Tarkovics Gergely eperjesi püspök 1837. március 3-án Eperjesen kelt ajánlása, melyet Popovics Bazilnak adott.

28 Püspöksége idején Kárpátalján a fatemplomok helyett sorra épültek a kőtemplomok. Míg püspökége elején 30 kőtemplom állt az egyházmegyében (a külhelynökségeket leszámítva), addig halála után 234 kőtemplom volt - erről bővebben ld. Puskás Bernadett: Adalékok a munkácsi egyházmegye 19. századi templomépítészetéhez. In: Athanasiana 23 (2006) 187-193.

29 így pl. a sugatagi egyházközség részérére visszakérte a sóbányászátra igénybe vett egyházi telket (vö. Kállay István: Az abszolutizmuskori pénzügyigazgatási levéltár: Repertórium. Levéltári leltárak 50. Bp 1970. 47.); a (miskolc)tapolcai püspöki javadalom (dos episcopatus) apátjaként folytatott tevékenységéről például feljegyezték, hogy "a kisszerű és silány tapolcai főépület job karba helyeztetett és több épületekkel szaporíttatott.” Vö. Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben. 7. Miskolc 2000. 181. A fatemplomok helyett számos kőtemplomot éppíttetett és felújíttatta a központi épületeket is. Vö. Pirigyi István: Popovics Vazul, In: Katolikus Lexikon. A Bécsi Levéltári Delegáció több olyan iratot őriz, melyekben Bazil püspök püspöki jövedelmei folyósítását kéri (ÖStA HHStA Kabinettsarchiv Kabinettskanzleiakten Karton 82 131/1837; ÖStA HHStA Kabinettsarchiv Staatsrat 1837: 4323, valamint 3597.), Majláth Antal kancellárhoz pedig kérelmet nyújtott be, amelyben a klérusa számára nyújtott támogatást konvenciós pénzben (azaz a Mária Terézia által 1753-ban Bajorországgal kötött egyezmény értelmében bevezetett rajnai, vagy más néven rénes forintban) kérte (az ezzel kapcsolatos belső, kancelláriai ügyirat: ÖStA HHStA Kabinettsarchiv Staatsrat 1839: 5109).

30 „A püspöki jószágok rendezése s felszerelése körül ő maga megy elől jó példával az egyes egyházaknak; idő múltával a jó eredmény meg is látszott s a virágzó birtokok jövedelme is azon arányban nevelkedett.” Popovics Bazil további méltatását ld. Popovics Vazul, munkácsi görög kath. püspök. In: Mendik Ágoston: IX. Pius pápa és a magyar püspöki kar, vagyis főpapok egyháznagyok életrajzgyűjteménye, Pécs 1864. 40.

144