Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Tanulmányok - Szotyori-Nagy Ágnes: A 19. század közepének mezőgazdasági állapota a nagykállói esperesi kerületben Popovics Bazil munkácsi görög katolikus püspök levelei tükrében
2. A FORRÁSOK BEMUTATÁSA 2.1. A levelek bekerülése az Agrártörténeti Iratok Gyűjteményébe Popovics Bazil körleveleinek a múzeum Adattárába történő bekerülése időben és módjában nem egyszerre és nem egyformán történt. Az 1960-tól vezetett leltárkönyv csak a körlevelek egy csoportja esetében szolgáltat biztos információt. Az AI 875-891-es jelzetű források esetében csak annyi bizonyos, hogy 1963-ban leltározta be őket a muzeológus. Azt azonban nem tüntette fel a leltárkönyvben, hogy honnan került be az anyag. Az AI 4736-4764-es leltári számú iratokról többet tudunk. 1965 júniusában leltározták be őket és a leltárkönyvi bejegyzés szerint Farkas Jenőtől vásárolta meg a múzeum azokat.23 A 6805-os számú iratot 1969. március 3-án leltározták be, megjelölése Régi Múzeumi Anyag (RMA), amelyet 1969-ig leltározatlanul őriztek. Azon dokumentumok kapcsán, amelyeknél nincs feltüntetve, hogy honnan kerültek be a gyűjteménybe, elképzelhető, hogy szintén Farkas Jenőtől vásárolta a múzeum (emellett szól az, hogy ezen levelek címzettje szintén a nagykállói esperesi kerület papsága és időben is közeliek azokhoz, amelyekről biztosan tudjuk, hogy tőle vásárolta a múzeum, ezek alapján vélelmezhető, hogy egy helyről kerültek begyűjtésre). Egy másik lehetséges, és nem kevésbé valószínű bekerülési magyarázat bizonyítékai azok a bejegyzések, amelyeket a múzeum „Igtatókönyvében” találunk. Ezek szerint a múzeum 1897-től kezdődően több intézményt és szervezetet, köztük az egyházi hatóságokat, szerzetesrendeket, különböző egyházi hivatalokat, érsekségeid és püspökségeket szólított meg körlevélben.24 Sajnálatos módon ezen kimenő levelek másolata ma már nem található meg a múzeumban, csupán az iktatókönyvi bejegyzés bizonyítja létezésüket. Valószínűleg a múzeum ezekben a levelekben a címzetteket arra kérte fel, hogy a mezőgazdasággal, agráriummal kapcsolatos forrásaikat bocsássák a múzeum rendelkezésére, s a korábban erre a célra szerkesztett „Kérelmet” postázták a címzettek számára. Elképzelhető tehát, hogy egyes itt vizsgált iratok ennek hatására érkeztek be a múzeumba.25 23 Farkas Jenő számos, különféle korokból származó, különböző jellegű iratot kínált fel a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak megvételre (Vö. 4737-4749-es iratokhoz tartozó felajánlólevél a múzeum adattári gyűjteményében). A görög katolikus forrásokkal kapcsolatos felajánlásokat tartalmazó, 1965. május 13-án kelt felajánló levelében okleveles gazdaként határozta meg magát. (Fontos megemlíteni, hogy a latin nyelvű iratok esetében meglehetősen megbízható módon foglalja össze röviden az irat tartalmát néhány apróbb terminológiai pontatlanságot leszámítva.) Ezen és lakóhelyén kívül azonban nem tudunk többet az illetőről, sem arról, hogy hogyan jutott a megvételre felajánlott iratok birtokába. A múzeum végül nem vásárolt meg minden felajánlott iratot Farkas Jenőtől. Az 1959 utáni iratgyarapításról és Farkas Jenőről ld. Takáts Rózsa: Az Agrártörténeti Iratok Gyűjteményének története. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007. 125-150. 138. 24 Az ún. „múzeumi ajándékozási mozgalom”-ról és az 1896-1908 közti gyűjtéssel kapcsolatban ld. uo. 127.köv. 25 A múzeum vonatkozó bejegyzéseit tartalmazó Iktatókönyv alapján az 1898 májusában iktatott kimenő levelek közül: MMgMA. IX. 637/1898. 18 r. kath. egyh. hatóságnak levél hirdetménnyel, 638/1898. 10 szerzetesrendnek, 639/1898. a külömböző (!) egyházak hivatalainak (14). 1898 júniusában: 827/1898. ikt. sz. levél az érsek és püspökségeknek. 1898. évi keltezéssel számos ehhez hasonló jellegű kimenő leveleket találunk az iktatókönyvben, így például az országos ipartanácsnak (601/1898), az országos levéltárnak (599/1898), a kolozsvári és budapesti tudományegyetemnek (597/1898), három teológiai akadémiának (588/1898), a polgári iskoláknak (618/1898). 143
