Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Tanulmányok - Szotyori-Nagy Ágnes: A 19. század közepének mezőgazdasági állapota a nagykállói esperesi kerületben Popovics Bazil munkácsi görög katolikus püspök levelei tükrében
A 19. század közepének mezőgazdasági állapota a nagykállói esperesi kerületben Popovics Bazil munkácsi görög katolikus püspök levelei tükrében SZOTYORI-NAGY ÁGNES BEVEZETÉS Egy görög katolikus püspöknek az egyházi hierarchiában neki alárendelt személyekhez címzett leveleivel, körleveleivel kapcsolatos tanulmányok többnyire történészek, egyháztörténészek, kánonjogászok tollából születnek. Ezen dokumentumokra mint agrártörténeti, gazdasági forrásokra ritkábban gondolunk. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum III. Agrártörténeti Iratok Gyűjteményében több görög katolikus forrás is található a hosszú 19. századból. A kutatás eddig kevés figyelmet szentelt e dokumentumokra. Közülük egyesek ugyan nem bírnak mezőgazdasági vonatkozással (így például oroszi község görög katolikus híveinek a káptalanhoz címzett levele 1810-ből, amelyben öreg papjuk helyett fiatal papot kérnek),1 ám más források tartalmaznak a mezőgazdasághoz kapcsolható jelentős adalékot (így például a kállósemjéni görög katolikus egyház szőlejének a becslése,2 vagy ugyenezen település parókusának levele, amelyben az egyház sérelmeit sorolja fel a kaszáló és a legelő használatával kapcsolatban).3 Jelen tanumány a görög katolikus egyházzal kapcsolatos iratok közül a Popovics Bazil püspök által a Szabolcs vármegyében található nagykállói esperesi kerületbe írt levelekre és körlevelekre koncentrál. Azt vizsgáljuk meg, hogy milyen gazdasági, mezőgazdasági témák és miként jelennek meg az említett forrásokban, illetve hogy ezek miként jelenítik meg az ország és a szűkebb környezet (Szabolcs vármegye) problémáit, helyzetét? 1. A GÖRÖG KATOLIKUS LAKOSSÁG HELYZETE SZABOLCS VÁRMEGYÉBEN ÉS A SZABOLCSI EGYHÁZI KERÜLETBEN Szabolcs vármegye a Tisza balparti megyéinek egyike. A vármegye székhelye 1876- ig Nagykálló volt (ekkor áttették Nyíregyházára a székhelyt). 1857-ben 122 négyzetmérföldön 295451 lakos élt a megyében.4 Ha a vármegye területi sajátosságait szeretnénk leírni: „(...) csupa homok-hullám, csupa apró domb és völgy egy 100 métert meg nem haladó, 200 métert el nem érő sík területen” (,..).5 Illetve: „Általában azt lehet mondani, hogy Szabolcsban bárminő foglalkozása legyen valakinek, mezőgazdálkodással, igen kevés kivétellel, mindenki foglalkozik (...) Kisebb községekben 1 Leltári szám: Agrártörténeti Iratok Gyűjteménye (a továbbiakban: AI) 876. 2 Leltári szám: AI 884. 3 Leltári szám: AI 877. 4 Fényes Elek: Az Ausztriai Birodalom statistikája és földrajzi leírása 1-2. Pest 1857, 328. 338. 5 Simitska Endre-Vende Aladár-Németh József: Szabolcs vármegye mezőgazdasága és állattenyésztése. In: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Szabolcs vármegye, Budapest 1900. 258. 139
